Napi Hírek, 1928. október

1928-10-19 [0188]

.. § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Szombaton délelőtt adják ^ t ., ] ^ el 9 Gl ^ megnyitás kereteben a forgalomnak a "Budapesti vámentes ki­KOX 0 u » -' j , , . A kikötőhöz ket medence tartofcik: az egyik a nagy kereske­delmi medence amely a franciakkal kötött szerződés tárgya volt, a másik a petrpleum-kikötomedence, amelyet közvetlenül a kikötőkormánybiztcssá^ építtetett meg államköltségen. , u k ik öt ő megépítésének munkálatai közvetlenül az összeomlást koveto időkben érkeztek fordulóponthoz, amikor a Schneider és Társa írancia ceg opciót kapott a budapesti kikötőnek és az egész soroksári űunaagnak, sot mega Duna-Tisza-csatcrnának a kiépítésére is? Amikor gróf Bethlen^István miniszterelnök felállította a kiköttügyek ' kormány­biztossagat, megindultak a tárgyalások a franciáknak adott . Á opció szű­kítésére es egyúttal a kikötő munkáinak lehetővétételére. Igy jött létre az a szerződés, 4 amelynek révén a kikötő nagyszabású koncepciójában foglalt egyetlen medencének: a kereskedelmi medencének a me-gépitésével mint fővál­lalkozó a párisi Schneider és Társa cég bizatott meg; .. . ellenben az ezen medencéhez vezető utak és vasutak kiépitese, valamint a többi kikotoreszeknek: a szénkikötőnek, a petroleumkikötőnek. a soroksári duna­agi medencének megvalósítása, továbbá a soroksári Eunaag újból való hajóz­hatóvá tételének munkája és annak végrehajtása a kormánybiztosság feladata lett. A Schneider cég ezzel szemben garantálta egy 15 millió frankos kölcsönnek - a legelső külföldi kölcsönnek, amelyet „agyarország a háberu utan elvezett - Franciaországban való elhelyezését. 3 szerződés keretében egy magyar-francia részvénytársaság ala­kult, amely ötvenévi időtartamra koncessziót nyert a vámmentes kikötő dzem­bentartasara is. Ennek az üzemi részvénytársaságnak alaptőkéjét a francia penucseport^ .. szolgáltatta és ezért a befolyó tiszta jövedelemnek 14 százalékát kapta volna. Amint azonban a vámmentes kikötő munkái mindin­kaob befejezésükhöz közeledtek, a dunai forgalom fokozatos fejlődése és ki­alakulása kapcsán mindinkább kitűnt, minő eminens érdekek fűződnek ahhez, hogy a vámmentes jcikötO ne hasznothalté, hanem forgalomfej lesz tő eszköz­nek tekintessék, és igy rendkivüli érdeke lett az államnak, hogy ezt a ki­kötőt saját üzemében tarthassa. Hpfa/x, Ennek következtében megindultak a tárgyalások a francia pénz­csoporttal aziránt, hogy a vámmentes kikötő franciaf" ben levő részvé­nyeit a magyar kincstárnak adja el. A részvények megváltására vonatkozó' tárgyalások eredménnyel jártak^és^a megkötött szerződés értelmében 1928^ július 1.-én a vámmentes kikötő részvénytársaság összes részvényei a ma­gyar királyi kincs táj* birtokába mentek at. A megkötött szerződés keretében megállapodás létesült arra nézve is, hegy 1928 július 1.-én a kikötőügyek kormánybiztossága átveszi a meg folyamatban levő munkálatoknak végrehajtását, illetve befejezését a -cfíneider^s Társa cégtől. Ez ugyancsak 1928 iulius 1.-én megtörtént és azóta-a vámmentes kikötő munkálatait is közvetlenül a kormánybiztosság vé­gezte. Ezzel a magyar nemzet jövője és gazdaságiP L . szempont­jából oly rendkivül £ontos kikö-tő knr lát^zá-s aéjkül a magyar állam keze­lésébe ment át. WJ P t />' lAfífylíVll .* A/S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom