Napi Hírek, 1928. október
1928-10-17 [0188]
eredményt lát abbgp is, hogy a román birtokpörök kérdésével a Tanács újból iogiaLcozott, végleg megdöntve ezzel azt a román részről terjeszte tfelfogást, mintha ennek az ügy ek intézését a Tanács , júniusi határozatával, kiadat a volna a kezéből. Hangsúlyozni kivan ja, hogy azt a kompromisszumot, amelyet a tanács legutóbbi határozata a közvetlen tárgyalások megindítása tefcint elóben jelent nem mi kerestük., Bzt a kompromisszumot a hemzetek szövetségének főtitkársága ker ste. A magunk részéről csak hozzájárultunk ahoz abban a reményben, hogy a gyakorin ti tárgyalások utján sikerül a -megoldást biztosit ani. Ugy találja, hogy Genfben legújabban olyan gazdasági irányzat érvényesül a nagyipar protekciója alakjában, amely az agrárállamok szempontjából veszedelmessé válhat. [izzói az irányzattal szemben az európai agráré11 rmoknak bizonyos együttműködésre kellene jutniok. Végül egy kérdést óhajt ? 'miniszterelnökhöz intézni: Megnyugtató felvilágosítást kér a miniszterelnök - nézete szerint - nyilván félreértett'nagycenki beszédének az alkotmány módosításával kapcsolatos részére. Báró Szterényi:József kérdésére gróf Bethlen István miniszterelnök azonnal válaszolt; Cenki beszédemben - mondotta - semmiféle aktuális kérdést nem érintettem. Fejtegetéseim tisztán elméleti fejtegetések voltak ás aanenynyiben ezeket a fejtegetéseket valaki ugy értelmezte volna, vagy ugy "korná ért ólmozni, mintha ezek a király kérdésnek bármilyen formában v*ölr>-aktuálisai elvetését jelentenék, ez ellen a magam részéről a leghatározottabban, tiltakoznom kell. Megállapításaimban egyébkánt nem mondottam sonmi ujat, mert ugyanazt, amire beszédemben rámutattam, lényegében már az 1920. évi I. törvénycikk is tartalmazza*a nemzetnek tartván fenn azt a jogot, hogy a megváltozott helyzetből folyó következtetéseket levonhassa. Teljesen távol alított tehát tőlem, hogy a királykérdés felvetését bármiképen is propagáljam. , Grof Sszterházy Pál: Érdeklődéssel hallgatta a külügyminiszter előadását, amelyért köszönetet mond. A legteljesebb mértékben hozzájárul 'Ízterényi József bárónak ahhoz a felfogásához, hogy a revízió kérdésének "(előtti felvetésétől tartózkodnunk kell,'mert erre az euronai viszonyok még egyáltalában nem értek meg. Ezután az eutopai politikai helyzet alakulásával, különösen a francia-angol viszonnval foglalkozott*,^ ». •^ >m í
