Napi Hírek, 1928. október
1928-10-17 [0188]
/Római nemzetközi mezőgazdasági bizottság ülése. I. folytat' s/ A bornak helyi vagy vidéki elnevezés vagy pedig szőlőfai tá rol való olnevezes alatt történő forgalomba hozatala akár a belföldön, akár a külföldön szankció melleit tiltassák el abban az a setoen, ha az illető bor nem kizárólag azon a helyen vagy vidéken vagv • nem Ugyanabból, a szőlő faj tábol állíttatott elő, amelynek nev 5t viseli. Kikulski lengyel delegátus a legégetőbb agrár-problémának az árproblémát tartja, mert a világ mezőgazdasági üzemeinek krízise onnan származik, hogy csaknem mindenütt erős disszparitás mutatkozik az előállítási költségek ,s az értékesítésnél elérhető arak között, üopen nagy része van azoknak a mesterséges akad?. 1^oknak, amelyek ma a :eresiet egészséges és szabad kialakulásának útjában állanak. Ezzel szerinte a mezőgazdasági államok csak ugy birkózhatnak meg, ha a kormányzatok rátérnek a kínálatnak kormányzati szabályozására! illetve irányítására, amitől egyes mezőgazdasági ternényéfc árnivójának jelentékeny javulás:, t várja. Etekmtetbon alkalmas eszköznek jelöli mr a 2t 5 nogy a mezőgazdasági termékek olyan árszínvonalának biztosítása" céiiaböl. amely a jövedelmező termelést lehetségessé tenné, á termelés korlátozásától se riadjanak vissza az érdekelt mezőgazdasági államok. _ karschall Ferenc országgyűlési képviselő, az Országos'Kezőgaz*' das gi ^ara kiküldöttje, Mikulski javaslatairól kifejtette, hogy-**. ha? v ne a véletlenre bízzak a mezőgazdasági termékek exportjánál az rf'agi sl k Qrt - olvan g° n( iolat, melyet fenntart s nélkülel lehet fogadni. Hogy a kínálat, na nem as kormán-zati, de bizonyos szabályozásnak Tettessék ala, olyan javaslat, amely szintén figyelmet érdemel", -sőt itt még tova oo Kellene menni mert a kinálat bizonyos fokú szabályozásának nemcsac egy országon belül, hanem még ennél is fokozottabb'-jelentősége lehet as európai• agrarállamok••bizonyos csoportosulásara. amely államok a szamoaiovo piacokért való tülekedésben ma a kinálat egymásra'halmozásával tulajdonkápen egymás értékesítési lehetőségeit rontják. Nagyon jól ©1 lenét képzelni például egy olyan keletueróoai agr•r-összefo?ast, amelynek keretében gyakorlatilag érvényesülhetnének az itt érintett szemiontok. Szembeszáll azután a Mikulski által megpendített gondolat gyakorlati kivitelére tett j vaslattal, nevezetesen ez • al a prepozícióval, hogy a mezőgazdasági államok a rentábilis értékesít -s biztosítása végett a termeles korlátozásának útjára lépjenflft-Á mezőgazdasági ós ipari termeles ugyanis nem vonhat/ó egyforma megitél ás alá. Amit a termeles restnngalása tekintetében alkalmilag megtehet az ipar,' azt nem te íe tipeg a mezőgazdaság,, mert termelési feltételei olyan természeti + ?y?í?, 1 f l %o" amelyek emberi igyekezettel soha meg nem változtatnatök. , . , Epén.ezárt a mezőgazdasági termelés korlátozása helyett inkább helyénvaló J-Qnne, ha egyes kormányok csak olyan cikkek termelését serkentenék, amelyek előállításának természeti előfeltételei náluk adva jannak es ezenfelül is csak cikkek előállítását részesítenék védelemben, amelyeknek termelése., ott a meglevő gazdásági berord ezke desek folytán vagy a természet rendel isiből valóban rentábilis. Az úgynevezett exportáló mezőgazdasági országok elől a fogyasztó piacokat vámoekal és egyéo kormányintézkedésekkel elzárni csak-: rra je, nogy a fogyás tó országokban drágulást,a termelő Országokban w pedig áresést es a vásárló képesség sorvadasat idézze* elő. * /Polytatásá következ ík/
