Napi Hírek, 1928. október
1928-10-13 [0188]
» § N a g y cenk. október 13. Gróf -^othlen István miniszter olnök ás Herczog Ferenc ma délelőtt vették át ünnepélyos keretek között díszpolgári okieveinket a képviselőtestületnek a község kultúrháza . dísztermében tartott díszközgyűlésén. Grőf Bethlen'István miniszterlenök már tegnap este Nagycenkro érkezett s mint vendég, a gróf Széchenyi-család kastélyában szállott meg. Ma a kora délelőtti órákban g/róf Bethlen István a Széchenyi család tagjaival gr óf Széchenyi Bertalannal, gróf Széchenyi Frigyessel és groi Széchenyi'^ndor Pállal, valamint vitáz Simon Blamér főispán és Östör József, a kerület országgyűlési képviselője kiséretébon felkereste a gróf Széchenyi- nemzetség kriptáját és ott koszorút helyezett el grof °zéchenyi István sírjára. « koszorú nemzetiszínű szalagján a következő felírás van : & legnagyobb magyar hallhatatlan emlékének Bethlen x stván. Í«J L f képviselőtestület diszközgyülése fél tizenkét órakor kezdődött a kultúrház nagytermében, amelyet zsúfolásig megtöltött az ünneplő közönség* Ott volt a 3 község apraja-nagyja, amely lelkesen ünnepelte a miniszterelnököt> nemkülönben Herczeg Terencet. A meg- ' jelent előkelő közönság sorában ott voltak a Széchenyi-család tagjai, ' Baán Jenő, Sopron vármegye felsőházi tagja. Flandorffer Ignác és/ vös Lajcs országgyűlési képviselők és még számosan. (OtA miniszterelnököt a kultúrház bejáratánál Horváth Péter községi főjegyző köszöntötte, fi közgyűlést Willinger József járási főszolgabíró nyitotta meg a Himnusz eléneklése utan, majd felkérte az ünnepi beszéd elmondásara Östör Józsefet, a kerület országgyűlési képviselőiét. Ostor József rámutatott arra- hogy Sopron és vidéke CsonkaMagyarország kebelében való megmaradásának három főtényezője vdt: a^nyugatmagyarországi felkelés, a velencei egyezmény és a népszava- • Zás, vagyis a népszavazási terület lakosságának hazafias magatartása. Ha nincs velencei egyezmény ás nincá népszavazás, nincs magyar Sopron és Nagycenk többé nem magyarorszagé. Grof Bethlen István volt az, aki nagyszerű külpolitikájával a velencei egyezmény útjait egyengette és ezzel egyúttal el kászitetto az első szöget ahhoz a koporsóhoz, amelybe, reméljük, > hogy egyszer beletehetjük,a trianoni békét- Nem vált.valóra Széchenyinek aggodalma, amikor nap/lojának egyik helyén igy sóhajtott fel: "Hol fognak az-én hamvaim pihenni, e hazában-e vagy külföldön?" A sötét felhő, amely 1920-21-ben ult a cenfci kripta fölött, elvonult és Széchenyi hamvai nyugodtan pihenhetnek. Az ő nagyszerű gondolatát azt, hogy a magyar összekötő kapocs, hid legyen Kelet és Nyugat' között, anélkül, hogy elvesztené azt, ami mindaa népben a legértékesebb, fajiságát és nemzetiségét, senki sem tudta annyira érzékelhetővé tenni, mint Herczeg ^erono, a legnagyobb élő magyar iró. /'Folytatása következik/