Napi Hírek, 1928. szeptember/2
1928-09-29 [0187]
§ Sopron, szeptember 29. Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter r.z iparkamarában a gyáripar és a leézmüipar képviselőivel, majd a kereskedőkkel folytatott fesztelen eszmecserét. Meghallgatta kívánságaikat és megnyugtató választ adott. Ezután a kaszinóban tett látogatást . Este nyolc órakor százteritékes bankett volt, melyen Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter hosszabb beszédet mondott. Rátért azokra a problémákra is, amelyek az országnak legvitálisabb érdekeit érintik. Utalt arra, hogy amikor jelöltnek fellépett, két ilyen problémára mutatott rá; az e yik az energiának termelése, szállitásra alkalmas szénfajok felhasz nálásával, a másik a háborúban t cl je sen tönkrement útrendszer rekonstruálása, kiegészítése és modernizálása. Mindlcettő tetemes anyagi eszközök biztosítását kivan la, mindkettő alig oldható meg hitelműveletek végrehajtása nélkül, melyeknek nehézsége megkötöttségünk következtében közismert. Az energiatermelés egyik részletproblémája már most, mint ismeretes, azáltal válik lehetségessé, hogy a brit kinsstár garanciája mellett igen kedvező kölcsön volt felvehető, amely azonban azzal a kötelezettséggel járt, hogy bizonyos mennyiségű technikai berendezést Angliában kellett beszerezni. A kérdés alapos megvizsgálása végre is arra az eredményre vezetett, hogy bár a szállításból az angol iparnak is jut egy bizonyos rész, egy ennél sokkal nagyobb rész a magyar ipar számára volt biztositható. A kérdés végre is dűlőre jutott és látható e redményc az, hogy hárommillió fontnyi kölcsön felvehető volt, amelyből 2 millió a magyar közgazdasági élet vérkeringésébe jut r A villamosközpont Bánhidáncrőtoljes tempóban épül. Az építkezés helyén pezsgő élet folyik és körülbelül ezerre tehető a munkások száma, akiket ma a telep létcsités e foglalkoztat T Valóban szállitásra alkalmas szenet fogunk felhasználni és az áramot a leggazdaságosabban fogjuk termelhetni &s az ország rendelkezésére bocsátani. A budapest-hcgyeshalmi vasút clcktrifikálása révén egyfelől idegen szenet szorítunk ki, másfelől bekapcsoljuk vasútrendszerünket abba a hálózatba, amely ma már feltartőzhatlan erővel egész Nyugat- és Középeurópában előrehalad. A magyar mozdonyrendsze rrel most folynak a kis érietek, amelyök olyan biztatók, hogy ma már a legalaoJgTsabb az a feltevésünk, hogy ezen a réven cz a magyar találmány nemcsak Magyarországon, hanem a külföldön és különösen a brit birodalomban is bc fog válni, Nyugodt lelkiismerettel állithatom, hogy, amikor a magyar kormány az egész probléma megoldásit elhatároz a, számottevő munkaalkalmat teremtett az országban és az . . l " energiagazdaság kihasználását jelentős lépéssel vitte előbbre. ' • . A másik igen nagy jelentőségű probléma az utak kérdése, amelyet már jelöltetésomkor előtérbe helyeztem. El kell isnnc rnem, hogy még rendkívül SD>k a tennivaló, ha a nyugati viszonyokat csak megközelíteni is akarjuk .Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a békeidőben mai szemmel nézve útjaink épenséggel nem voltunk tökéletesek és a háború alatt teljesen leromlottak, ma pedig meghaladják mind minőség, mind pedig mennyiség tekintetében a békebeli állapotokat, azt kell mondanom, hogy óriási erőmegfeszitést tettünk ezen a téren is. A helyzet az, hogy útjaink tetemes részét rekonstruáltuk és emellett még jelentős uj utvonalakat is nyitottunk meg, amiről minden objektiv megfigyelő meggyőződhetik. De emellett még jelentős tapasztalatokra is tettünk szert. Az egyik az, hogy az automobil elterjedés e -következtében megnöi/ekedett forgalmat a régi rendszer szerint épített utakkal fentartani nem tudjuk,és bár ez nagy áldozatokat kíván, okvetlenül a nagyobb befektetéseket igénylő mooern útépítési methódusokra kell áttérnünk. A másik eredménye tanulmányunknak,hogy egy r<tr cionális úthálózat kiépitése igen nagy pénzösszegeket kivan meg./Folyt.köv./
