Napi Hírek, 1928. szeptember/2

1928-09-25 [0187]

H» mi Európát egy erős fegyveres csoport alapján szer­vezzük meg, amely akaratát rákényszeríti egy másik lefegyverzett • és ^gyenge csoportra, akkor ebből e légede tieii^egek . ingerlékenységek származnak és akkor felesleges a népszövetség intézménye. Mi azonban egy uj rend felé akarunk haladni, amely az igazságon nyugszik; a béke felé akarunk haladni, amely azon az érzel­men nyugszik, hogy az igazság uralkodik és hogy számolnak a nemzetek gazdasági érdekeivel, valamint az emberi fejlődés természetes áramlatai­va^l. De ha ezt akar juk, akkor mindenekelőtt őszintéknek kell lenni egy­mással ' szemben és friss levegőt kell beereszteni a nyer© és rideg levegő helyébe. Nem formulákra van szükségünk; semmi sem könnyebb mint ezeket elfogadni. De megmaradnának a súlyos politikai problémák, amelyek valódi és nem mesterséges megoldást követelnek. Az az érzésem,hogy amikor ezt feltárom a népszövetség előtt, akkorigazi szolgálatot^te­szek a népszövetségnek, mert lehetővé teszem számara, hogy e beszéd után könnyebben észlelhesse a dolgok realitását és megtehesse a szük­séges intézkedéseket. Apponyi Albert gróf ezután rátért a leszerelés kérdésére. Egyesek ugy végiekéinek - mondotta — hogy áldozatot hoz­nak a leszerelés ügyének, amikor fegyverkezésüket csökkentik. De vannak más nemzetek, amelyekre nézve ma nincs biztonság és amelyekre nézve épen t fegyverkezés párhuzamos csökkentése előfeltétele a biztonságnak; Több mint 100 millió civilizált emberről van itt szó, ML a mi mostani biztonságunk? íme egy kis példái Sokszor emiitetten azt az erkölcsileg tűrhetetlen helyzetet, amelyet az egyolda­lú leszerelés teremt az egyes országok számára. De most a biztonságról beszélek. Régebben azt akartuk, hogy gázvédő álarcokat használhassunk, tehát olyan eszközöket, amelyek támadásra nem alkalmasak. Akkor éveken keresztül megtagadták ezt tolunk. Most végre engedményt tettek, megenged­ték, hogy Magyarország 62,000 gázvédő álarcot gyárthasson 35-,000 főnyi katonasága szamára. De polgári lakosságunk számára, amelye£ alkalomad­tán ép ugy fenyegethetnek mérges gázok, nem adtak semmiféle engedményt. Minden állam gondol arra, hogy megvédje j.t^ost>agát a levegőből ^jövo ve­szélyek ellen. Mi ezt nem tehetjük meg, mert arra nincs engedményünk k Ez hát a biztonság? Ez a példa,amelyet megsokszorozhatnékybizonyitja, hogy lehetetlen időrendet és sorretndet megszabni arra, hogy a biztonság e­lübbrevaló mint a leszerelés. Ez messze is vezetne. Mikor fogják önök azt találni, hogy elértük a biztonságot? Akkor, ha a közgyűlés ajánlani fogja az általános okmányt é s a ma benyújtott okmányokat? Bizonyára nem. Az okmány egy darab papirj bármilyen tiszteletreméltó legyen, bármilyen nagy eszményt, nagy nevet tartalmazzon, bármilyen szent legyen^önma^aban véve mégsem elegendő garanciája a biztonságnak. De magának az általános okmánynak bevezető része is meglehetősen lassú fejlődésről beszel,amely csak fokozatosan fog bekövetkezni, mig végül is az általános okmánynak és a kétoldalú szerződéseknek elfogadásával valódi és teljes biztonság valósul meg a világon. Várhatunk-e addig? ' /Folytatása következik/

Next

/
Oldalképek
Tartalom