Napi Hírek, 1928. szeptember/2

1928-09-25 [0187]

Tegyük fel például, hogy az egyik állam kizárja í fenntartások álapján • mindazokat a kérdéseket, amelyek megelőzték az okmány aláírását, amelyek a békesszerzódések értelmezéséből származnak. A jogi helyzet,amely ilyen egyezoiény megkötése esetén mi reánk nézve az illető állammal szemben kialakul, jóformán semmi értékkel sem bir, mert még hosszú ideig elsősorban a békeszerződések alkalmazásából száraszó kérdések lesznek azok, . , amelyek^f of ontosságuak és amelyek birói - tehát pártatlan és jogszerű eldöntése egyike a mi legéletbevágóbb érdekeinknek. Azzal vigasztalnak, hogy az az állam, amely nem élt fenntartásokkal ,a másik állammal szemben, amely fenntartásokkal élt, hasonló fenntartásokat köthet ki. Abban az esetben, amelyre utaltam,jogunk lesz tehát arra, hogy visszautasítsuk a birósági szabályozást akkor, ha azzal vádolnak minket, hogy olyan igényt emelünk, amelyet ezeknek az okmányoknak igazi értelmezésével ellentétbenállónak tartanak. De mi nem kérünk ebből az engedményből. ÍÜZ szamunkra nem előny, nem ellenérték. Amennyire kívánjuk azt, nogy amikor szemben aljunk ugy állammal, amelynek ellenében a békeszerződésből származó valamely jogot, igényt, vagy panaszt akarunk érvényesitt.-ni, nogy akkor birói eldöntés ala kerüljünk, ép ugy kívánjuk azt is, hogy minket is hasonló birói eljárás alá vessenek, ha velünk szemben hasonló ellenvetést vagy kérelmet hoznak fel, íme ez a kérdés még nem találta mega maga megoldását. Apponyi kijelentette ezután, hogy nem fogadhatja el azt a gyökeres megoldást, amely ki akarja zárni a fenntartások minden lehetőségét* Jól látja, hogy a valódi élet bizonyos lehetőségeket követel; az általános okmány szerzői határokat akartak szabni ezen a téren a túlságos szabadságnak, ami lerombolhatja^az^általános okmány minden szándékát. De a helyes határt még nem találták meg. Erre a kérdésre még vissza kell térni és azt beható tanulmány tárgyává kell temi, hogy definíciót találjanak azoknak a fenntartásoknak elfogadhatóságára, amelyek nem vezetnek » kötelező birói szabályozások egész müvének lerombolására. ^Ime ez az egyik oka annak, miért habozik a magyar kormány bizonyos mértékig az ilyen szerződések megkötésének kérdésében. Látni szeretné, milyen fenntartásokkal!' vele szemben, tudni szeretné, nem esik-e becsapás áldozatául, ha elfogad egy megoldást akkor, amikor az ó jóhiszeműsége nem találkozik esetleg ép oly mély jóhiszeműséggel, valamely más állam részéről, [4&MA> Másik okunk a habozásra az az eljárás,amely a népszövetség bizonyos szerveiben meghonosodott. Felhő boritja el a nemzetközi biráskodás és a döntőbíráskodás elvét. Bizonyos célzat érvényesül nyíltan, bizonyos tudományos müvekben abban az irányban, hogy a politikai hatalmat a népszövetség kebelében a jogi hatalom fölé helyezzék, hogy a politikai hatalom legfőbb szervének: a tanácsnak, az ítéletekkel széniben felülvizsgálati jogot biztosítsanak és hogy a nemzetközi birósági testületek Ítéleteivel szemben felebbe zési fórummá tegyék meg. Ezt a gondolatot mindenkor, minden erőmmel támadni fogom, mert ezt rombolónak itelem a népszóvet ség egész működésére nézve, rombolónak, tíj.üuaorban a biztonságra es a kis • államok méltóságára nézve, mert a kisállamok jogi egyenlőséget ugy ahogy biztosítja az egyezségokmány, de jogi egyenlőségük valójában a nemzetközi bíráskodás érintetlenségétől függ. /Folytatása következik/