Napi Hírek, 1928. szeptember/2

1928-09-24 [0187]

Helyes organizációra van szükség s nem-kételkedem abban, hogy a kereskedelem ne tudna kellően organizálódni. S ha igy van, méltán kívánhatja a kereskedelem, hogy megértéssel álljunk melléje. Nincs is nagy kívánsága, csak az, hogy hántsuk'el az akadályokat. Ilikor első izoen kerültem felelősségteljes állásba, a felszabadítás útjára léptem s mint pénzügyminiszter is a korlátozások ellen küzdöttem. Azt akarjuk, hogy elhárítsuk az akadályokat és elősegítsük a kereskedelmet, de van egy kérésem. Értse meg a kereskedelem, hogy meg kell küzdenie a világkereskedelembe 1. Ha be tudjuk bizonyítani a külföldnek, hogv'bizhat á magyar kereskedőben, amely a legnagyobb etikával dolgoziK, hiszem hogy a munka

? amelyet közösen vállalunk^ sikerrel iár. Szívvel-lélekkel' köszöntöm önöket s az alapokmányukoan lefektetett azt a gondolatot, hogy a többi érdekképviselettel együtt akarnak a közös célért küzdeni. Nagy tapssal és éljenzéssel fogadta az ünnepi közönség a mi-niszter szavait, aki ezután aláirta az alapokmányt. Délben Beliczey Géza felsőházi tag látta ebéden vendégül a minisztert és kíséretét. Délután Bud János a Kisgazda Egyletben tett lá

u togatást, ahol Drienyovszky János elnök fogadta őt lelkes szavakkal s T»* felkérte, hogy tájékozt SIS SSL 21 gazdakczönséget programjáról. A miniszter hosszabb oeszédben válaszolt s többek között ezsket mondotta: - Nagy nehézségeket kellett leküzdenünk a mult időkben, de végeredményben mégis csak, ha keveset is, de előbbre jutottunk. Ma az összeg termelési agak között épen a mezőgazdaság küzd a legnagyobb nohézs egekkel,'pedig a mezőgazdaság az ország alapja. Be ez nemcsak nálunk van igy, világjelenséggel állunk szemben. A világgazdasági helyzet eltolódott s a világháborúnak eredménye mindenütt érezteti hatását. Európa elszegényedett. Önmagát emészti s azok a világrészek, amelyek üuropára támaszkodva fejtették ki gazdasági életüket, önállósulni kezdenek s versenytársául szegődnek az európai termelésnek. Azelőtt a^ szerződéses vámterületen belül nyugodtan éltünk, ma pedig már Bécsnél m-g kell küzdenünk az amerikai búzával. Nálunk annyival rosszabb a helyzet, hogy meggondolatlanul felbontották az egységes gazdasági területet s bedobtak bennünket a világversenybe. Az'ipar mindenütt egy fejlődési fokkal előbbre van, mint a mezőgazdaság. Beá vetette magát a technika fejlődésének kihasználására s ma már látja azt is, hogy nem szabad itt megállni, hanem kereskedelmileg is meg kell szerveződnie.' A:; ipar a gazdasági életnek szinte bámulatos szerveit teremtette meg. A^kartellekröl, trösztökről mondhatunk bármit, sok kifogást lehet emelni ellenük, mert talán nem mindig állanak a gazdasági etika és morál alapján, de kétségtelen, hogy az ipari t ermeiés részére erős organizációt jelentenek, amellyel szemben a többi termelési ág -és a 'fogyasztók is sokszor tanácstalanok. A mezőgazdaság visszamaradt ezen-a terén, de már kőzd ráeszmélni a szervezkedés jelentőségére. A mezőgazdaság nehéz helyzetének két oka van. Az egyik az, hogy nem tudja kellően organizálni termelését, sokkal olcsóbban kell piacra dobni terményeit, mint az indokolt volna, a termeléshez szükséges cikkeket pedig drágábban kell megvennie, mert itt organizált társadalommal áll szombon. /Fo ív tatása következik/