Napi Hírek, 1928. szeptember/2

1928-09-17 [0187]

ff , §,G e n f , szeptember 17. /Magyar Távirati Iroda./ A Latcdik főbizottság ma délelőtt befejezte munkálatait. g § G- e n f , szeptemb r 17. /Magyar Távirati Iroda./ Az első \ /jogi/ főbizottságban rendkívül érdekes szakszerű vita fejlődött ki a svájci delegáció indítványa felett. A svájci delegáció nevében Burckardt • * indokolta meg részletesen a javaslatot.

v

Utalt arra, hogy már kát évvel ezelőtt, amikor Amerika bizonyos fentartásokkal élt a hágai biróság statútumaihoz való csatlakozással kapcsolatban, a fentartásokat megvizsgáló értekezlet előtt felmerült a kérdés, vájjon többségi vagy egyhangú határozat szükséges-e a biróság szakvéleményének kikéréséhez. Szerinte fontos, hogy ezt a kérdést végre-valahára szabályozzák, mert ennek igen nagy a jelentősége különösen a kis államokra_nézve. A javaslattal szemben Fromageot a francia külügyminisztérium jogi tanácsadója, különböző aggályokat fejtett ki. Szerinte nem a biróság .dolga, hogy megmondja, vájjon többségi vagy egyhangú határozat alapián lehet hozzá fordulni. Mindenek előtt tisztázandó, hogy milyen jelleget óhajt adni a népszövetség a szakvéleménynek. Ha valóban szakértő tanácsról van szó, akkor elegendő az egyszerű többség; ha azonban - mint a gyakorlatban történik. - szakvéleményben foglalt döntésről van szó, akkor elengedhetetlen az egyhangúság. Vagyis előbb meg kellene vizsgálni, milyen jellege lesz a szakvéleménynek és csak ennek megállapítása után lehet beszélni arról, hogy egyhangú vagy többségi határozat kell«e a szakvélemény kikéréséhez. A gyakorlatban a nemzetközi biróság szakvéleményeit formális döntéseknek tekintik, amelyek ellen bajos óvást emelni. , v .1 Scialoja olasz delegátusnak az az álláspont ja, hogy a svájci delegátus által felvetett kérdésre nem lehet válaszolni sem igennel, sem nemmel. A francia delegátussal együtt azon a véleményen_van, hogy előbb tisztázni kell, mi a jellege a szakvéleménynek. Tiszta jogi felfogás szerint a szakvélemény nem kötelező .*,.«, arra nézve, aki kéri. Ez egyszerű eliárási kérdés, vagyis elegendő a vélemény kikéréséhez a többségi határozat, A valóságban azonban a dolog sokkal bonyolultabb. Kétségtelen, hogy a jelen esetben az a szakértő, akitől véleményt kéráének, a legnagyobb szakértő, aki ebben a vonatkozásban a legnagyobb tekintéllyel rendelkezik a világon; nagyon nehéz volna tehát megtagadni azt, hogy

a

szakvéleménynek helytadjanak. Az a kérdés, okos-e ilyen természetű szakvéleményt kérni.

1 akkor, amikor nincs meg az egyhangúság. Erre azt felelhető,, .általánosságban ez nem történhetik meg, de vannak esetek, amikor a szükségesség előbbre való az okosságnál. Melyek ezek az esetek? Ezt a tapasztalat fogja megmutatni. Ezek a különböző megfontolások mutatják, hogy a leghelyesebb, ha fentartják a jövőben minden egyes esetben a döntés szabadságát arra vonatkozóan, hogy melyik az az ut, amelyet az okosság tanácsol, vagy pedig amelyet esetleg a szükség kikényszeríti. /Folytatása következik./ ORSZÁGOSLEVÉLTAR K. S2CKCÍ6 -