Napi Hírek, 1928. szeptember/2

1928-09-22 [0187]

G § G- e n f, szeptember 22. /Magyar Távirati Iroda./ Az első /jogi/ főbizottság tegnap esti ülésén igen érdekes vita fejlődött ki a Po­litisz által előterjesztett egységes szerződéstervezet tárgyában. A terve­zet, amely a három különböző / A,B és C/ tipusu szerződésmintát közös ok- • irányban olvasztja össze, az "általános okmány" /Acte général/ nevet viseli. A vita során mindenekelőtt Moore ausztráliai delegátus azt a ki­fogást emelte, hogy igen nehéz helyzetben van akkor, amikor a kormányoknak előre megküdl.ött tervezetet most ujabb tervezettel helyettesitik. Az ő or­szága ugyanis 12.000 mértföldnyire fekszik Genftől és igy lehetetlen most ujabb utasítást beszereznie. A népszövetségi egyességokmanyban megállapí­tó t egyenlőségi elv valamennyi népszövetségi tagállamnak kötelességévé te­szi, hogy élénken részt vegyen a tanácskozásban; e kötelességen nem tehe­tik magukat tul azzal, hogy egyszerűen nem vesznek részt a szavazásban, amikor olyan kérdéseket döntenek el, amelyek más államokat érintenek kü­lönösen. Politisz előadó rámutatott arra, hogy tulajdonképen nem uj ter­vezetről van szó, mert a tárgyalás alatt álló általános okmány és a megelő­ző - a kormányokkal előzetesen közölt - három szerződésminta között nincs semmiféle lényeges eltérés. Hoffinger osztrák delegátus véleménye szerint itt nem a külön­böző szerződések egyszerű kapcsolatáról van sző, hanem valóbarjüj tervezet­ről, amely megérdemli, hogy a népszövetsági egyességokmány és az állandó birosági szabályzat mintájára lényeges része legyen a népszövetség alapvető alkotmányának. Beszéde_további részében annak az aggodalmának adott kifeje­zést, hogy ha szaporítják a lehetséges kötelezettségvállalások finom fo­kozatait, ezzel elősegítik a csatlakozásnak azt az ílluzórius módját, amely lehetővé teszi ? hogy az államok csak látszólag vállaljanak kötelezettsé­get a döntőbíráskodás elfogadására, voltakép azonban ugyanabban a helyzet­ben maradjanak, - hála azoknak a különleges fentartásoknak, amelyeket' fontos kérdésekben tehetnek. mun-ej Ito japán delegátus azt kérdi, 'valami. különös ^ dön­tőok arra, hogy- előnybe helyezzék az általános természetű kérdéseket a két­oldalú egyezményekkel szember. Tisztázni óhajtja továbbá a "csatlakozás" fogalmát.' Politisz előadó kijelenti, hogy a fentartások rendszerét sohasem nézték lelkesedéssel az egyezménytervezetek szerzői. Ez szükséges baj, amit azonban most két ponton óhajtanak enyhíteni, először is taxativ f lsorolás­sal, másodszor pedig azzal, hogy önkényes elbirálás helyett.birói ellenőr­zés alá helyezik annak megállapítását, hogyan kell értelmezni ezeket a fon­tartásokat. Az uj okmány egyébként nem tartalmaz semmiféle érdemi ujitást és a kétoldalú szerződések megkötését semmikép sem zárja ki. Ito megjegyzé­sére válaszolva kijelenti, hogy a "csatlakozás" kétségkívül ratifikálás­ra szorulj de amikor az . v "altalános egyezmény" helyett "altalános okmány"-t szerkesztettek, ezzel azt remélték, nogy ki­kerülik az olyantermészetü csalódásokat, amelyeket a múltévben okozott az az általános jelenség, hogy az aláírásokat nem ratifikálták. Sir Cecil Hurst brit delegátus rámutat arra, hogy a döntőbíró­sági és biztonsági bizottság előtt lefolyt viták nyilvánvalóvá tették, hogy itt két ellentétes iskola áll egymással szemben, &z egyik az általános egyez­ményeket, a másik pedig a kétoldalú szerződéseket pártolja. Maga Politisz; iselismerte, hogy lehetetlenség a jelen időszakban egyetemes részvételre számítani, ha általános egyezményt dolgoznak ki. /Vége következne./ ORSZÁGOSLEVÉLTÁR •

Next

/
Oldalképek
Tartalom