Napi Hírek, 1928. szeptember/1
1928-09-01 [0186]
L § L o n d o n, szeptember 1» /Magyar Távirati Iroca./ A Financial Timesnek jelentik Berlinből, hogy a német-román kölcsöntárgyalások kilátásait Románia hajthatatlan makacssága súlyosan veszélyezteti. A románok még mindig vonakodnak a német kézben léve háboruelotti román kölcsönöket elismerni, ás azt vitatják, hogy a békeszerződés értelmében a német kormány kötelessége volna a kötvénybirtokosok kártalanítása, míg a németi ezzel homlokegyenest ellenkező gyakorlatra hivatkoznak. Általában az a nézet, hogy/Románia nem tud Németországgal megegyezni, akkor elveszti nemcsak /Ha / a német, hanem többi nyugati pénzpiacnak, elsősorban Amerikának, érdeklődésé t a keresett stabilizációs kölcsön iránt, miután Amerika meg akarja érttetni a-világgal, hogy az adósságaikat nem fizető országoknak nem lehet hitelük. L §London, szeptember 1. /Magyar Távirati Iroc'a,/' A Contemporary Review szeptemberi szamában Edítn Durham^isi ert angol irónőj ujabb forrásmunkák nyomán foglalkozik Szerbia háborús bűnösségének kérdésével. Az irónő emlékeztet arra, hogy Ausztria-Magyarország 1914, júliusában hosszabb jegyzékben indoKolta és bizonyította Anglia előtt a Szerbiához intézett ultimátum szükségességét és azt magyarázta, hogy Szerbia ünneplyes ígéretei ellenére állandóan forradalmi és terrÍrisztikus^aknamunkát végzett a monarchia területén és Szerbia volt a büncs agitáció központja. Sir Edward Grey anélkül, hogy olvasta volna ezt az alapos bizonyítékokkal alátámasztott magyarázatot, „ azt válaszolta a londoni osztrákmagyar nagykövetnek, hogy az ultimátum a legrettenetesebb irat, amelyet yalafca független államhoz intéztek, A cikk ezután a Zágrábban megjelenő Kova iurópa idevonatkozó leleplezéseit ismerteti igen részletesen annak bizonyitására^ hogy szerb földön készítették elő a világháborút, minthogy az összeesküvőket, akik főként a boszniai és percegő vinai tanulóifjúságot lázították fel, az a tervszerű meggondolás-vezette, hogy a világháborúból fog megszületni az uj délszláv állam. 1914 júliusában á szerb kormány,ha ugy akarta volna, az egész gonosztevő társaságot elfogathatta volna. Azonban a kormány és a magas katonai körök bele voltak keverve a gyilkosság ügyébe, amely tízévi szakadatlan munka gyümölcse volt, Ezért teljesen indokolt volt a monarchiának az'az állítása, hogy csak idegen rendőrség kerítette volna elő a bűnösöket. A belgrádi rendőrség tagjai maguk is benvoltak ia Fekete Kéz-szövetségben, rájuk nem lehetett számítani. A szerb kormány főként az orosz segítségre számított, továboá abban bízott, hogy Ausztria a háborúban képtelen lesz szláv ezredeit használni, ^z írónő végül idézi egv boszniai orvos szavait^ aki 1912-ben kijelentette elŐte,,hogy az annekszíó óta Boszniának saját parlamentje és alkotmánya lévén, nincsen semmi oka a panaszra, csupán egy túlzó csoport nyugtalankodik. A cikk azzal a kijelentéssel-végződik, hogy Európa igen drágán fizette meg ez agitátorok nyugtalankodását es miután most a szerbek megtanulták, hogy a gyilkosság '.sikerre vezet, esetleg Európának még súlyosabb árat kell majd fizetnie.