Napi Hírek, 1928. szeptember/1
1928-09-01 [0186]
/Genfi tudósitás folytatása./ % Antóniádé román delegátus kifejtette, hogy a román kormány négy napon belül, vagyis augusztus 28-án, válaszolt a magyar kormány'ellenjavaslataira, a magyar kormány azonban már augusztus 25-én eljuttatta kérelmét a tanáeshoz. Véleménye szer int'a magyar kormány az utóbbi időkben nem tanusitott békülékeny szellemet. Ezzel szemben a román kormány a kérdést áthelyezte valódi terrénumára, nevezetesen a kártalanítás talajára és azt javasolta, hogy jegyzékváltások helyett küldjenek ki teljhatalmú^megbízottakat. Ilyen körülmények között nem áll az, hagy mindenféle barátságos megegyezés lehetetlen lenne, k tanácsnak óvakodnia kell attól hogy a kérdés napirendretüzésével azt a látszatot keltse, mintha osztoznék a magyar kormány ama felfogásával, hogy a megbeszélések meghiúsultak.Egyébként az ügy nem uj dolog és nem öltött olyan komofiy formát, hogy a tanácsnak sürgősen napirendre kellene azt tűznie. Zaleski lengyel delegátus kérdésére válaszolva Antóniádé kijelentette, hogy a tanács már töbtizben megdagadta vagy elhalasztotta bizonyos ' ' ' kérdések napirendretüzését. Belaerts holland delegátus kifejtette, hogv,azok az észrevételek, amelyeket ajkét fél részéről', előtér jesztettek, sokftekintetben az ügy ' érdemére vonatkoznak, holott most csak arról van "szó, hogy napirendretüzzék eTkérdést, vagy sem. A helyzet az. hogy a két fél érintkezésbe lépett egymással, javaslatokat tett egymásnak'és végül is a magyar kormány a tanácshoz fordult, A magyar kormány kérelmében nincs semmi, ami ellentétben állana azzal a határozattal amelyet a tanács a legutóbbi júniusi ülésszak folyamán hozott. Eljárási kérdésről van szó, melynek tárgyalását a tanács nem utasíthatja vissza. Lord Cushendun emlékeztetett arra. hogy az ügy már üt éve tart és hogy idáig alig haladt előre. Lehetséges.'hogy Magyarország nem vette figyelembe a megállapított határidőket akkor r amikor napi rendre t Űzési kérelmét előtéri esztette, kétségtelen azonban, hogy ugy magának homaniának, mint a népszövetség tekintélyének szempontjából helyesebb, ha a kérdést ennek ellenére napirendre tűzik. Ebben-az esetben is azonban a közvetlen tárgyalások tovább folyhatnak. Viszont a tahácsnak alkalma lesz meggyőződnie arról, vaj ion leh totlan-e a megoldás. A tanácsnak módjában áll az is, hogy abbai az esetbon, ha a közvetlen tárgyalások eredményre vezetnének, a kérdést újból levegye a napirendről. Prokcj)jelnök kérdésére válaszolva a főtitkár kij ,i intette, hogy olyan alkalmakkor, amikor két tanácsülésszak között a népszövetség valamelyik taq államának kormánya kérelmet intéz a tanácshoz, "a. főtitkár ezi; a^kérdést ki szokta tűzni az ülésszak'napirendjére* Itt azonban csupán az ideiglenes napirendről van szó; végeeges napirendet maga a tanácsgllapit meg az ülésszak elsc ülésén és a tanács tetszésétől függ, hogy egyik vagy másik kérdést levegye a napirendről. Paul-Bcncour francia delegátus kifejtette, hogy ha a tanács a kérdést napirendre tűzi és ha ez a határozat nem pusztán formális jellagü, ha tehát a vitáéiból megindul, akkor a tanács olyan színben tűnnék fel, mintha ki jel ontaná, hogy a júniusban általa ajánlott megoldási lehetőséget már telj JS n kimé ritették.Júniusban a tanács közvetlen tárgyalásokra hívta fel a feleket. . • ,', • , /Folytatása köv./