Napi Hírek, 1928. szeptember/1

1928-09-13 [0186]

* - - *vo § M a d r i d,szeptember 13./Fabra./ Az "Union Patriótica" hosszú cikket közöl a Kellogg-paktumról. Megállapítja, hogy ez a paktum-nem jelent haladást az emberiság megvédésében a háború csapása ellen. Nem igen valószínű, hogy a kitűzött célt el lehet érni, amíg nem kényszeritik az országokat arra, hogy hadseregüket, haditengerészetüket és repülőparkjukat a Na^mzetek Szövetségének vagy a hágai döntőbíróságnak rendelkezésére bocsássák. Nagyon keveset ér az olyan lefegyverzés, amely tula jdonképen uj terűiéthóditások előkészítése. Megállapodások és egyezmények nagyon törékeny dolgok, ha ö

sszehasQ¿nJ.itjuk őket azzal, milyen könnyen lenét a népeket szenvedéllyel^; '.Mindazonáltal r ális valóság az a háborúellenes mozgalom, olyannyira, hogy a támadó országot kétségkívül megvetés érné./MTI./ ¿£¿frUe*U Bécs, szeptember 13. /Bécsi Távirati Iroda./ A Deutsche Allgemeine Zeitung holnapi száma "A genfi általános vita" cimen közli dr. Seipel szövetségi kancellár vezércikkét, amely a többi között ezeket mondja: A jövőnkre vonatkozó kérdések igen nagy részérő az osztrákok egészen eltérő választ adnak^j,. , hogy hiszp-re az illető a Nemzetek Szövetsége jövőjében, a béke megszervezésében, Európa valódi újjáépítésében vagy nem. Idetartozik például a csatlakozás kérdesejs. Akik az életképesség ekintetében pesszimi sták, azok ^pesszimisták a népszövetség tekintetében is. Nem hiszem, hogy belátható időn belü^ az európai nemzetek között a megegyezés oly eíőhaladást tesz, hogy olyan kérdéseket is, mint a csatlakozás kérdése, sine ira et studiojvagyis a mi esetünkben kissé szabadabb fordításban^- féle lem nélkül lehet majd kezelni. Ausztria és Németország csatlakozásának semmi s m fog majd az útjában állani, ha egyszer ez a kérdés a résztvevők valamennyijére nézve érdektelenné válik, vagyis ha a németek és osztrákok a csatlakozással szemben mutatkozó ellenállá sokat nem érzik többé természetes jogaik és életlehetőségeik elleni tánaedásnak és ha a többiek, akik a békeszerződésekben gondoltak arra

? hogy_a csatlakozás egyszer bekövetkezhet és végrehajtására békés eljarásr is vetek tervbe, ha ezek a csatlakozást többé nem érzik a béke veszélyeztetésének. A kérdés csak az, hogy azok a pesszimisták, akik ugy hiszik, hogy az idő^ nem melettük, hanem ellenük dolgozik, és ezért a csallakozást most akarják keresztülvinni, vagy legalábbis most- akarnak róla beszélni,^ . • örömet találnak-e majd a csatlakozásban akkor, ha az lehetségessé válik. Az optimisták máskép gondolkodnak. Ezek nem esnek kétségbe azonnal, ha valamely békeideál megvalósításé csak valamely későbbi, még határozatlan időpontban látszik lehetségesnek. A magam részéről oly nagyon hiszek a birodalmi és ausztriai német nép,jövőjében, hogyha átmenetileg ki kell tolni oly kérdéseket, amelyekhez népünk sorsa fűződik, ebben nem látom mindjárt e kérdések feladását. Ha az altalános vita lefolyását áttekintjük, azt látjuk, hogy az egész vitát ép olyan kérdések utalták, aminőket magam is az előtérbe helyeztem, mint például a leszerelés^ _ es a kisebbségek kérdése. A leszerelés kérdésében Unden svéd külügyminiszter és marjam is hangoztatjuk aggódásunkat a világbékéért, és bizonyos türelmetlenséget a leszerelés tekintetében, mi?Müller birodalmi kancellár teljes erővel amellett szállt síkra,hogy^ leszerelés necsak a világháborúban legyőzöttekre szorítkozzék./Folyt.köv./ ^ cx^os-e^yrJ-