Napi Hírek, 1928. szeptember/1
1928-09-11 [0186]
p ^<J f § F á r is, s-jept ember 11. / Magyar Távirati Iroda. / Á szélső baloldali és szélső jobboldali sajtó elégedetlen Briaiid beszédével. A Figaro szerint Briand beszédének -praemissái elitélik a német tételt, de Eriand az ebből levonható logikus következtetéseket nem merte levonni és igy a beszéd eredménye az, hogy a pacifista illúziók továbbra is fenr. mar adnak. A szélső jobboldali Ami du Peuple szerint Eriand beleragadt sa át szavainak lenjébe és nem tudott azokból kivergődni. A lap szerint_ az esész beszéd azt bizonyítja, hogy Franciaországnak nincs külpolitikája. Az Action Franeaise megütközik azon, hogy Briand a német katonákról szólva azokat nagyszerűeknek^ nősöknek és bátraknak nevezte és ezt épen a marnei csata évfordulója utáni napokban teszi. Ezelőtt tíz évvel -úgymond a lap - e nemet hősöket általában még barbár hunoknak nevezték. A szocialista Populaire ugy találja, hogy Eriandon át az imperialista Poincaré nyilatkozott meg és hogy a nemzeti egység kormánya képte-^ len demokratikus .külpolitikát " folytatni. Eriand beszéde a népek számára általános kiábrándulás, mg . mm mm p § P á r i s , szeptember 11./Magyar Távirati Iroda./ Az Echo de Perisban Fertinax, aki rendesen Eriandnak legszigorúbb kritikusa szokott lenni, elismeréssel kommentálja a beszédet,bár hozzáteszi, hogy meg kell várni., vájjon a beszédnek tényleges politikai vagy csak egyszerűen taktikai jelentősége vanre. Pertinax szinte kárörömmel emeli ki Briand beszédének- lesújtó hatását a volt központi hatalmak és a semleges államok egy részére. Apponyi Albert grófot- mondia Pertinax - ' ^Briandnak a kisebbségekre vonatkozó szavainak hallatára^ ellenlen a kisentantállamok el voltak ragadtatva. Ugyanígy hatott a beszéd Cipico olasz d-legátusra is, aki elsőnek sietett Eriandnak gratulálni, mert a tiroli kérdésre tett célzásai örömet keltettek benne es németellenes állásfoglalást látott abban. A Journal des Debats Eriand beszéde kapcsán kiemeli, hogy a beszéd azt igazolja, hogy a nemzeti egység kormánya bármily . ellen-* tétes elemekből álljon is, a nagy nemzeti érdekéket érintő kérdésekben megvan az egyetértés. Nyilvánvaló, hogy Briand ; mielőtt Genfbe ment, beszéde tekintetében megállapodott a kabinet tagjaival. A Paris ííidi ugyancsak kiemeli, hogy mialatt Poincaré erőfeszítéseket tett a locarnoi szellemhez való közeledés felé, addig Eriand maga igyekszik a nacionalizmus felé közeledni és igy£&. két államférfiú között logikus közeledés jön létre, ami csak a nemzeti egységet erősiti. A lap szerint egyes politikai körök ugy vélik, hogy arra az esetre, ha Boincaré faradság vagy bármi más ok mi-_ att a jövő étf folyamán^lemondana, a nemzeti egység vezetésében nem lenne hiány, mert e vezetésre iriand téliesen alkalmas volna.
