Napi Hírek, 1928. szeptember/1

1928-09-10 [0186]

g § G- e n f , szeptember 10. /Magyar Távirati Iroda./ Eriand beszédének második folytatása./ Amikor e keret-hadsereg mellett'Németország nak óriási tartalék áll rendelkezésére kitűnő katona-anyagból, amelyet szükség esetén gyorsan talpra lehet állítani, akkor nem mondható az. hogy ez a leszerelés teljes lenne. Igaz az is, hogy Németország nagy mértékben csökkentette hadianyagát, de ki állithatja azt, hogy egy ilyen ország, amely hatalmas iparral rendelkezik, szükség esetén nera tudna megfelelő mennyiségű hadianyagot előállítani? Amikor Nemetország teljesen el­pusztult tengerészeti kereskedelmét néhány év alatt újra naggyá fejlesz­tette, akkor ezzel bebizonyította, hogy mit tudna cselekedni akkor, ha ha­talmas alkotóerejét és alkotó zsenialitását egyszerre a háborús felszere­lés szolgálatába kellene állítania, Eriand szerint az a fontos, hogy a né­pekben meg lggyen a'lojális akarat és hogy ne használják fel alkotóerejü­ket háborús célokra. A közgyűlésen most folyó vitának a vezetőgondolata a béke esz­méje. Ez a békeeszme finom, de törékeny virága az emberiségnek, melyhez nem szabad nyúlni, mert könnyen elpusztulhat. Mihelyt a béke gondolatát megrendítik Európa valamelyik pontján, Európa többi helyén is mindenütt meg fog rendülni. A népeknek maguknak is bizniok kell a békében. Óvakodni kell az olyan kijelentésektől, melyek csalódásra ébreszthetnék őket. Azon a nft­pon, amikor a népek többé nem fognak bizni a békében, másoknak kellene át­adnunk helyünket. Hirdetni kell a népeknek: Legyetek bizalommal! A mai órá­ban már_megvalósultak a bizalom fontos elemei; mindent meg kell tenni, hogy a jövőben ezeket az elemeket még inkább kibővítsék. Ma már adva van a munka lehetősége és az eredmény bizonyossága. Mostantól kezdve-- hála a népszövetségnek - többé nem lenét szó fegyverkezési ^versenyről. Eriand ezután említést tett a francia-angol tengerészeti egyezményről, amely jogosulatlan félelmekre és gyanúsításokra adott okot. Franciaország és Anglia nem tett mást ebben az egyezményben, mint hogy igyekezett összeegyeztetni nézetét, amelyek elterése nagy akadálya volt idáig a leszerelési bizottság munkálatainak. Eriand utalt ezután iarra, hogy a párisi szerződés aláírása általános örömet keltett különösen a volt hadviselteknél. A fegyverkezés folytatásának lehetősége ma már nincs meg, - mondotta. Ma már meg. van adva a fegyverkezés megáílitásának bizonyossá­ga és holnap meglesz a korlátozás bizonyossága is. Eriand ezután kitért a kisebbségi kérdésre. Ez a kérdés ­mondotta - a legelemibb emberies érzelmeket ébreszti fel bennünk. A tanács és a közgyűlés munkálatairól szóló beszámolok bizonyítják, hogy ezt a kér* dést mindig figyelemmel kisérjük és hogy számos elénk terjesztett esetet rendeztünk. Rendezni fogunk másokat is, mert ez olyan kérdés, amelyet BÍE ' nincs Jogunk magunktól elhárítani. J m Egyébként a ki­sebbségi kérdés csak a háború óta áll fenn, mert azelőtt, amikor nem volt népszövetség, a kisebbség panaszai meghallgatás és felelet nélkül maradtak. A népszövetség mindig kész arra, hogy a kisebbség sorsa iránt érdeklődjék és megtegye a lehetőt sorsának javítása érdekében. De vigyázzunk arra, hogy ez kényes probléma. Nem szabad megengedni, hogy a kisebbség kérdésé­ből tőkét kovácsoljanak a kormányok megrenditésóre. Nem szabad, hogy ez olyan fenyegetéssé alakuljon, amely állandóan veszélyezteti munkánkat. Tár­gyilagosan, komolyan kell ezt rendezni a tények lelkiismeretes megvizsgálá­sa alapján. /Folytatása,/ következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom