Napi Hírek, 1928. szeptember/1
1928-09-01 [0186]
/Paky Endre dr. g^rsirókcngresszusi megnyitó beszédének folytatása./ Magyarországon a gyorsírásnak régi talaja van. Legrégibb adataink arról,, hc gy. a közönséges íresnal rövidebb irást is használtak az élőszó követesére, visszanyúlnak Matyas király idejéig, akinek udvarából " « 1488-oan Pecchinclli'Angelo ortüi pSSpök, pápai legátus, a nagy Királyival ^ folytatott tanácskozásairól rövidített írással készített loliegyzései nyomán küldött jelentéseket Rómába. I. Apafy Mihály erdélyi fejedelem udvarában 1679 es 1683 között 3ornemissza Anna fejedelemasszonyrendelkezése folytán, Toftus . Mihály erdélyi református püspök beszédeit Tiszaujhelyi István és Ovári-Keszey János íródeákok szorulszóra leírtak, ugy hogy ezeket^az íródeákokat már tényleges gyorsíróknak tekinthetjük. A nenzeti eszme és^a magyar nyelv diadalmas érvényesüléséért, az országgyűlés nyilvánosságáért ( es a szólásszabadságért folytatott harcokban a Wesselényiek, a Kossuth Lajosokba Batthyány Lajosok sokszor személyes szabadságuk ve• szélyeztetésével járó- küzdelmeikben a gyorsírás Segítségével és annak fölhasználásával igyekeztem megalapozni a magyar alkotmányosságot. A pragmatikus történetírás csodálkozással fogja megállapíthatni, hogy faagyarországon az igazi^gyorsírás megszületése mennyire összeesik az alkotmányos'állam kifejlődésével, megerősítésével. Gáti István, a szatmári prédikátor. Kovács Imre,^a Tudományos ^Gyűjtemény munkatársa, Borsos Márton, Kölcsey naplójának kiadója, Hajnik Károly a magyarországi éserdéiyi országgyűlési napló szerkesztője és az ő munkatársai, valamint Lukács J^ncs és Gyurit s Antal, nemcsak kiváló magyar gyorsírók voltak, akik a gyorsírásról könyveket is írtak, hanem gyorsírói mivoltukban gyittal a magyar nemzeti gondolatiélőharcosai is. Fegyvertársai ők az akkori kor politikusainak, akikkel vállvetve működtek egy'eszméért és sgy célért. Deák Ferencnek, a haza bölcsének,,n:vével együtt emlegetik Kónyi Manónak, a jeles gyorsírónak nevét is, aki Deák F-renc hatal nas De szedőinek kiadásával hervadhatatlan érdemeket szerzett.. Kónyi Manó megszervezi Fenyvessy Adolffal együtt az országgyűlési gyorsíródat, amelybe Markrvits Iván is beállítja a nyilvánosság kiszolgálására Gabelsberger rendszerének áttételét és ez a gyorsiroda SZ erVe Zo tének és működésének kifogástal?nságával a magyar parlamentarizmusnak mindmáig is egyik büszkesége. Puky Endre elnök egyúttal a magyar országgyűlés képviselőházának üdvözletét is tolmácsolta a kongresszusnak. A magyar képviselőház örül mnak, hegy a kongresszus az országház palotájában tartja üléseit^ mert kifejezését látja ebben annak a ténynek, hogy a parlamentarizmus és a gyorsírás szorosan egybefonódnak, szinte testvérek s együtt szolgálják a nyilvánosságot a sajtón át, amelynek koordinált jelentőségéről nem szabad megfe le dkezni^pMagyar országon pezsgő gyorsíró élet lüktet. A _iagyar gyorsírótársadalom fejlettség, ügyszeretet és áldozatkészség dolgában felveheti a versenyt bármely országgal, sőt az egységes magyar gyorsírás megteremtése által, szerénytelenség nélkül mandva, élen halad a gyorsírás^törekvéseknek, izeket / a törekvéseket ritka megértéssel karolta fel Klebels-^ berg Kunó ^róf^vallás- és közoktatásügyi miniszter ? akinek egyik képviselőházi felszólalása szerint elhatározott szándéka, bizonyos előfeltételek mellett megvalósítani a gyorsírás kötelezővétételét valamennyi középiskolában.Ezzel a gyorsírás minden barátjának nemcsak tiszteletét nyerte meg, de szivét is meghódította. Kitűnő tanácsadóként működik mellette Traeger Ernő dr. miniszteri tanácsos, mint a gyorsirási ügyek kormánybiztosa, a gyorsíró társadalom fáradhatatlan, nagyrabecsült vezetőegyénisége, akinek a mostani kongresszus előkészítő munkálataiban is tevékeny,része volt és akinek agitilitásától. szakértelmétől és lelkes búza, lámától sokat remél és bizonyára még sokat nyer a gyorsírás ügye. (Va$-e.kovV) _