Napi Hírek, 1928. augusztus/2
1928-08-27 [0185]
L § L o n d o n, augusztus 27. /Magyar Távirati Iroda./ Az Observer vezércikke óva int a Kellogg-féle békeszerződéshez fűzött tulságosanLvérmes reményektől. A szerződés - úgymond - nem zárja ki. legfeljebb csak elitéli a háborút és még ebben a tekintetben sem tökéletes, mert mindössze tizenöt állam elvi kijelentéséről,van szó, ami még nem tekinthető a háború végleges száműzésének a földről. Es ha megszüntetik a háborút, mint a népek közötti viták végső elintézésének eszközét, vájjon mivel_akarják azt pótolni. Hol van az a biróság. amely minden ilyen nemzetközi vitat abszolút kényszeritő erővel eldönthetne, hol vannak azok a jogszabályok, amelyek e döntés zsinórmértékéül szolgálhatnának. Mindezek az intézmények még > elméletben sincsenek meg és az államok becsületüket^és létérdekéijérintő ügyekben nem is tűrnek semmiféle birói intervenciót, egyébként a Kelloggszerződés intézkedéseit a fenntartások jelentik mértékben megfosztják erejétől, különösen az önvédelemről szóló fenntartás. Vájjon milyen értelemben elvitathatatlan az önvédelmi jog és hol van az a tekintély, amely annak határát megvonhatná. A nemzetközi jog mai állásánál az állam szuverén és e szuverenitásánál fogva egyedüli, abszolút korlátlan joga van a saját védelmi szükségleteinek meghatározásához. Ez pedig olyan hatalmas . rést üt a szerződésen, hogy tulajdonképpen lerombolja annak gyakorlati értékét. Legvégül pedig ne felejtsük el, hogy a háború volt a nemzetek igazi megteremtője. Az angol nemzetet a spanyolokkal vivőtt harcok, a franciát az angolokkal vivott küzdelmek, a spanyolokat a mór háborúk teremtették meg es az összes modern nemzetek közül csak éppen Norvégia megszületését nem kisérték véres küzdelmek. Az a nemzet, amely végképp és mindörökre száműzi a háborút, tulajdonképpen félrelöki azt a támaszt, amelyen felnőtt és amelyen összes hagyományai alapulnak. A nemzetek közötti ellentétek még nem haltak ki és a nemzeti ambiciók még nagyon erősek. A cikk végül megállapítja, hogy az emberiségnek még nagyon súlyos megpróbáltatásokat kell állnia és hogy a közel jövő legfeljebb a közvélemény szélosebbkörü megszervezését hozhatja. (gfcH J/U*C A Sunday Times annak a gyanújának ad kifejezést, hogy Kellogg egy másik wilsoni stilü amerikai idealista. Az ilyenirányú lelkesedéssel - úgymond - már egyszer becsaptak bennünket, vájjon lépre menjünk-e újból egy elnökválasztási kampány céljaira? A szerződés könnyen fölébresztheti a germán és a latin memzetek bizalmatlanságát, amelyek amúgyis egy angol-szász hegemóniakisérletet gyanitanak a paktum mögött. Miután a Monroe-elv az egész amerikai kontinenst kizárja a szerződés működési köréből, nem volna meglepő, ha bizonyos közép- és délamerikai államok kellemetlen kérdéseket vetnének fel. A szerződés bonyolult szálai az angol • birodalmat a legkülönbözőbb kötelezettségekbe vonják bele, amelyeknek következményeit lehetetlen előre látni és az ilyen politika mindig nagyin, veszedelmes. A mai nemzedék életében aligha lesz háború nyugaton, de majdnem minden bizonnyalfa távoli keleten és Keleteurópában. Ezért Angliára nézve a legjózanabb politika a splendid isolationre való visszatérés lehet csak. f*^w A mai angol sajtó általában ünnepélyes hangulatban köszönti a Kellogg-paktum aláirásának szertartását, azonban annak közvetlen reális értékét egyáltalán nem hailandó túlbecsülni és inkább csak az erkölcsi és lélektani hatások méltatásáraP . a súlyt. A gyakorlati nemzetközi politika szempontjából legfeljebb azt tartják fontosnak, hogy Amerika ujbol>,— r — kezd mutatni iurópa politikai stabilizációja iránt, p *»<Zl (%^&.Pu&*£4~*Á /Folytatása kiivetkk. / v
