Napi Hírek, 1928. augusztus/1
1928-08-03 [0184]
. § .Varsó, augusztus 3. /Lengyel Távirati Iroda./ A félhivatalos üpcka mai vezércikkében kommentálja a nemet külügyminiszternek Kncll berlini lengyel követnél tett lépését és a következőket irja : . ., . Lengyelország az utóbbi hetekben az egész német sajtó állandó és kitartó támadásainak célpontja volt.ül támadások magukra hivták a figyelmet mert elsősorban a kormánykörökhöz közelálló radikális lapok inditottak meg ' okét. Nyilvánvaló, hogy e támadások által a külföldön azt a látszatot akarták Kelteni, hogy a Lengyelországról elterjedt riasztó hirek me/felelnek a valóságnak. ' • • • ' A némot sajtó egyöntetű támadása arra látszott mutatni, hogy az egész akció mögött egyetlenegy láthatatlan irányitó kéz van. ÍZ a mindenki által ismert irányitó július 30-ikán előtérbelépett, amikor a_nemet külügyi hivatal hivatalosan értéséro hozta Knoil miniszternek, hegy l^metorszag aggodalommal kiséri a lengyel-litván viszony feszültségét s hogy attól tartanak, hogy a legionáriusok augusztus 20-ikán Vilnáoan tartf.ndókongresszusán a szenvedélyek kirobbannaku ' . Németország arra törekszik hogy Lengyelország és Litvánia között Ttözele^ést létesítsen. Nyilvánvaló te-' hat nogy kemetorszag többhetes sajtókampánya csak arraszolgált, hogy megokolja ezt a lépést. ' / e^jáLrt • Németország propagandája azonban nem járhatott eredménnyel, mieel mindenki könnyen meggyőződhetik arról hogy Lengyelországbal minden csendes ?! .. + r-/ en W? m $° n M Mborura,/irr^ltoyái)bi^a Lengyelország és Litvánia kozott fennálló nézeteltérés nem rendkivüT fontosságú ügy és^hogy^ végül/a vonatkozik 6VÍ köz £ yüléöe elsősorban oly ünnep, amely az országra magára A némot külügyi hivatalnak Lengyelország berlini követénél tett lépése kcvetkeztetni enged azokra a tikfccs célokra, amelyek miatt a kampány megindult. Ezzel szemben meg kell állapitani, hegy Lengyelország egyáltalában nem tanusit fenyegető állásfoglalást Litvániával szemben. A lengyel-litván tárgyalások tovább rendben folynak és semmisem enged, arra következtetni, hogy Lengyelország szándékai megváltoztak volna. A nemzetek szövetsége 1927 decemberében haáárözatct hozott, amelyhez Németország is hozzájárult. E határozat kimondja, hegy arra az esetre, ha a két állam nem tudna egymással megegyezésre jutni ; a nemzetek szövetsége lép fel közvetítőként. E^dig azonban sem Lengjelorszag sem pedig Litvánia nem tett ilyen megállapítást s Németország mégis mint kezdeményező akar szerepelni a lengye1-litvan megegyezés ügyében. Az Epoka e tény magyarázatát az Izvesztija támadásában látja, amely avval vádolta a német kormányt, hogy kcwnói követének lépése révén azt a benyomást akarja kelteni az európai közvéleményben, hogy a lengyel-litván tárgyalások meghiúsulásának okát kizárólag Kownóoan kell keresni. Két nappal késójb a német külügyminisztérium megtette lépését a berlini lengyel követnél. A lap különösnek találja azt a körülményt, hogy ugyanebben az időben megbeszélések folytak Berlinben Litvinov és Brcckdorff-Rantfeau között. A német és orosz érdekek közössége a lengyel-litván viszályban már abból a n kcmm'únikéből is kitűnik, amelyet a Wolff-Iroda 1927 november 25.-én adott ki azokról a megbeszélesekről amelyeket Litvinov folytatott a német külügyi hivatallal. A német kormány lépése világosan mutatja a német-orosz.érdekeknek közösségét, nemcsak a lengyel-litván kérdé-sben , Lanem a Nemzetek Sz^otrsé. gével szemben is. /MTI/
