Napi Hírek, 1928. augusztus/1
1928-08-10 [0184]
L §Lűndon. augusztus 9. /Magyar Távirati Iroda./ A Financial Times foglalkozik Magyarország gazdasági helyzetérvel és azt írja. hoev Magyarország a mai Európának veszélyes pontja. egítszat szerint virágzik ugyan, a háború, a forradalom a'mman megszállás és a devalváció nyomait kiheverte, a pengő stabilitása, a jelentékeny költségvetési többlet, a takarékbetétek növekedése és a bankok magas osztalékai mind arra vallanak ugyan, hogy a legsúlyosabb válság elmúlt, de ezek a látszólag kedvező tünetek épen Magyarország legfőbb bajában a forgótőké hiányában, találják magyarázatukat. A pénz stabilitása például csak a legkíméletlenebb adózással tartható fenn, amely 'felemészti a forgótőkét. A költségvetési többletnek ez' az alapja' , A takarékbetétek növekedésének oka a magas haszon álatal vonzott idegen toké beözönlése. A fizetésképtelenségek számának csökkenése sem nagyon örvendetes, minthogy általánosan elismert dolog, hogy túlságosan sók önálló üzlet működik az országban. J tU^m^i Magyarország azonban főképen azért veszélypontja Európának, mert meg nincs eldöntve, hogy jelenlegi alakjában és a mai középeuropai viszonyok között fenn tudja-e magát tartani a rendelkezésére álló eszközökből. Ezt á kérdést csak a politikai és lélektani tény/ezők figyelembevételével lehe t megvizsgálni. A cikk ezután magyarázatot keres arra a feltűnő jelenségre hogy az élelmiszerek Magyarországon drágábbak, mint például Ausztriában. A háború előtti Magyarország jóléte - úgymond - a fölami velősen alapult, amely a Habsourg 7 monarchia 52 millió főnyi lakosságának fogyasztására támaszkodott. A trianoni béke Magyarország területét ás lakosságát az eredetinek egyharmadrászére csökkentette és legalábbis négymillió tiszta magyar lakik most az anyaországon kivül jórészt az uj határok közvetlen közelében. Ezek a kisebbségek alkotják a magyar problémát. Az utódállamok,belátva a magyar kise ob's égek abszorbeálásánafc lehetetlenságét, minden módon kivándorlásra igyeg* kéznek őke t birni. Ezért főkép a szellemi foglalkozású osztályok túlnyomó része átvándorolt Magyarországba amelynek ilymódon túlzsúfolt intelligenciáról kell gondoskodnia. Kivándorlásról szó sem lehet, az iparban csak nagyon kevesen helyezkedhetnek el és igy nagyobb részük valanilyen kereskedelmi foglaikozásoa szorult. Ezenkivül Magyarország lakossága gyorsan növekszik. A szaporodási aktivum évenként 80.000 . Gyarmatosjylehetoségei ' egyáltalában nincsenek. Agrártermékei: elől korábbi / tási / piacai, az utód-^ államok, ^ma elzárkóznak, úgyhogy mág Ausztria is inkább saját mezőgazdasági termelésére támaszkodik. Igy csak ket piac állana nyitva Magyarország számára: Németország és Olaszország. Ezeldcel azonban nincsenek közös határai és a magas tranzitóköltságek miatt nemlversenyezhet az amerikai és a kanadai termeléssel. ^ Csak az ipar fejlesztése maradna tehát hátija. Az ország népességének sűrűsége négyzetkilométerenként több mint 90, márjpedig a 70-es sűrűségnél eresebben lakott ország nem élhet meg kizárólag a^mezogazdaságból. Magyarországnak a háború előtt tényleg voltak bizonvps életképes iparai, s ezeken kivül mág egyes uj iparokat'is remél-meghonosíthatni, de a nagy ipari államok ma tömegtermelésre . rendezkednek be és ^agyarországnak alig van kilátása arra hogy azokkal versenyezhessen. A belföldi piac csekély, kivitelről szó sem lene tv Mág súlyosabb probléma az, hogy a békeszerződés 5 megfos ztotta Magyarországot legf onto sabb ersanyao-aitúl/aminő a fa, só, petróleum,ércek,stb. ugy hogy ipari termelése majdnem teljesen a szomszédok jóindulatára volna Utalva. , /^olyt.köv./