Napi Hírek, 1928. június/2
1928-06-26 [0181]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A minisztertanács junius lo-en^tartott ulesén elhatározta, hogy az állami, vármegyei, államvasút!, állami vas-és gépgyári tisztviselőknek és alkalmazottaknak, valamint a honvédség, csendőrség, vámőrség,folyamőrség ás államrendőrség tagjainak, továbbá a felsorolt csoportokhoz tartozó nyugdíjásóknak és özvegyeknek Iakaspenzatá£l928. augusztus 1-étől október 31-éig terjedő negyedévre újból szabályozza. * ' J A minisztertanács határozata értelmében az emiitett kategóriákba tartozó tisztviselők az alap-lakásbérnek az 1928. évi augusztusi negyedre az eddigi80_százalék helyett 85 százalékát kapják meg. Uj rendelkezés a lakáspénzek szabályozása terén, hogy azok az egyetemi nyilvános rendes # tanárok, akik legalább havi 900 pengő fizetésben^ részesülnek, 1928. " augusztus 1-étől kezdve ugyanolyan összegű lakáspénzben részesülnek, mint amilyen lakáspénz az állami rendszerű negyedik fizetési osztályú állami tisztviselők részére jár. A ' ' rendelet a legközelebb megjelenő hivatalos lapban ' vlát napvilágot. § A magyar közvélemény régi óhaját váltja valóra az a bizottság, amely Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter elnöklésével ma tartotta ülését a miniszter fogadótermében . A kultuszminiszter maga vette kezébe a Jókai-siremlék ügyét s a főváros vezetőségének, a Jókai-csalad tagjainak, valamint az irodalmi, művészeti és társadalmi élet kiválóságainak bevonásával újjáalakította a síremlék-bizottságot. Ma délelőtt tizenegy órakor kezdődött a bizottság ülése, amelyen a miniszter meghívására Rákosi Jenő, Herczeg Ferenc, Ugrón Gábor, Hegedűs Lóránt, Kertész K.Hóbert^ Petrovics Elek, Ripka Ferenc, Buzáth János, Liber Endre, Pacher Béla dr.,Vojnovich Géza, Nagy Lajos dr. és Mariay Ödön dr. miniszteri osztálytanácsos mint a bizottság előadója vettek részt. Az^ülésteremben kiállított pályadíjnyertes mü gipszmodelljét Lechner Jenő dr. és Füredy Richárd, a siremlék tervezőművészei mutatták be a bizottságnak. Az emlékmű tizenöt méter átmérőjű, felül nyitott köralaku oszlopcsarnok, az oszlopok között művészien csipkézett kőáttörésekkel. A vezető gondolat az volt, hogy magyaros mctivumu kőpergclával körülvett rózsakert díszítse a világhirü magyar költő sírhelyét. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter az ülés megnyitása alkalmával sajnálkozással emlékezett meg arról, hogy Jókai síremléke még nem volt felállítható, aminek okát a közbejött világháborúban és a gazdasági viszonyok mostohaságában látja. Ilyen nehéz körülmények között nem lehet csodálkozni, ha a közönség több ösztönzésre szorul az ideálokért való áldozás tekintetében. Az iskola feladata lesz, hogy ezt az ösztönző munkát elvégezze, hogy a lelkeket újra megtelitse idealizmussal. Hogy az iskola máris átérzi e feladatát, azt mi sem bizonyitia jobban, mint az a teny, hogy a Jókai-siremlék javára társadalmi uton gyűjtött; összeg túlnyomó részét éppen az iskolásgyermekek adták össze, ami érthető is, hiszen Jókai müvei a gyermeki lélekre is óriási hatást gyakorolnak. Most. hogy a kormány és a főváros is nagyobb pénzügyi áldozatot nczott a siremlék érdekeben, végre valóra válhatik az ország közvéleményének és Jókai özvegyének régi óhaja, hogy a Jókai-siremlék rövid időn belül felállíttassák.
