Napi Hírek, 1928. június/2

1928-06-25 [0181]

L tn/Ü § L o" n d o n, iunius 25. /Magyar Távirati Iroda./ A lordok házában/lord Newton kérdezte, vájjon a népszövetségi tanács azt gondol ja-e,hogy megfelel a trianoni szerződésen alapuló kötelezettségének azáltal, hogy eredménytelen közvetitési kísérleteket tett Magyarország és Románia között az optáhspörben és hogy vájjon el van-e tökélve arra, hogy nern tesz eleget a békeszerződés ama ha tározmány annak, amely világosan előírja, hogy a döntőbírósághozTvisszavont tag helyébe más birót kell kinevezni és" vájjon helyesen jelentette-e ki a tanácselnök, hogy a junius 8,-i határozat következtében az optánsügy a népszövetségre nézve befejezettnek tekintendő. Lord Kewton'ezután, részletesen ismertetve az optánspör történetét, kijelentette, hogy a tanácselnöknek tényleg volt az a merészsége, hogy azt mondja, hogy az ügyet a népszövetségi tanácsra nézve lezárták es hogy a népszövetség mossa a kezét ebben az ügyben. Ez igen komoly helyzetét teremtett a népszövetségre. A népszövetség nemcsak elvesztette tekin- • télyét és befolyását, "cde egyszersmind rettenetesen nevetségessé tette magát. A döntőbíráskodás eszméje súlyos csapást szenvedett,-ounelynek hatását mind s:éles bb körökben fogjak érezni4-ozonok a maga részéről'nagyon is érti, hogy a magyarokat a népszövetségre nézve alkalmatlan népnek'tekintik. Minden szegény és babátokban szűkölködő nép, ameiy nem fér meg jól szomszédaival, népszerűtlen. Nem csodálkozik, hogy Jf agyar ország kezdi megérteni, hogy rosszul bántak vele. . » Ime^itt van egy'eset, midőn egy szinte példátlanul kegyetlen szerződést, úgyszólván egy karthágói békét erős-zakoltak rá egy legyőzött nemzetre. De ennek a szerződésnek egy szakasza némileg enyhitetté volna a szenvedett sérelmek egy részét, ha ugy értelmezték volna, mint ahogy azt a magyarok igazságosnak gondolják. Kénytelen attól tartani, hogy ennek végzetes következménye losz az összes kisebb nemzetekre nézve, amelyek leginkább lehetnek a népszövetség segitségére ráutalva. Semmisem r-ndithet i meg jobban bizalmukat, mint az"ilyen eljárás. A szónok kétféle megoldást javasolhatna, HZ egyik az volna, hogy Sir Austen Chamberlain lássa bo , hogy ez egyszer tévedett. Nem roméli azonban, hogy a külügyj: „*"" ' ezt tényleg megtenné. Ezért a másik javaslat inkább közvetítő jellegű volna. Eszerint Chamberlain akkor

? ariidőn r

;

z ügy újból tárgyalás alá kerül, javasolja, hogy a döntőbíróság illetékességé

1 utaljákat a hágai nemzetközi törvényszékhez. 01yán ország, mint amilyen Románia, melynek Európa semmivel sem tartozik, alig lehet abban a helyzetbon, hogy ilyen javaslatnak útjában álljon, Megvan győződve arról, hogy a népszövetségi tanács rendelkezik-olyan eszközökkel, amelyokkel Romániát e javaslat elfogadására [bírhat ja. l'ryyWnsaJkt' (j^ Lord Thompson szer int nemesa k elvont jogi kérdésről van szó, hanem, a törvények szellemérői és betűjéről, val. mint célszerűségi szempontokról is. Ha a kérdéses birtokokat visszaadnák a korábbi magyar'tulaj dono soknak, akkor nemcsak-Romániában, hanem más országokban is, ahol a földreformot keresztül vitték, komoly bajok támadnának. Egyetért Lord Newtonnal abban, hogy a döntőbíráskodást a hágai nemzetközi törvényszékre kell átruházni, akár tetszik ez Romániának, akár nem? épen azért, mivel Romániának állitólag jól á.ll az ügye. Lord Phillimore egyetért az előző szónokokkal^abban, hogy aM, ügyet a hágai állandó nemzetközi törvényszék elé kellvinni. Részletesen foglalkozott ezután a pör történetével ée megengedte,

A

hogy a békeszerződés nem kötelezi ugyan a népszövetségi tanacs'ot, Q&lenben igenis kötelezi egyes tagjait, mint Angliát, Franciaország^01a szországot és igy az utóbbiak" kötelesek a népszövetségi tanácsot arra birni, hogy'tol jesi tse kötelességét és tegye lehetővé a döntőbíróság funkcionálását. /Folytatása következik./