Napi Hírek, 1928. június/2
1928-06-21 [0181]
^Amsterdam, junius 21. A Telegraaf hasábjain H.A.L. ^is/her volt angol miniszter vezércikkben foglalkozik a trianoni békeszerződés revíziójának kérdésével. A cikk hivatkozik Sir Róbert Donald ismert könyvére, és megemliti, hogy a kitűnő angol publicistának ez a tanulmánya minden bizonynyal komoly figyelemben fog részesülni az ango}. közönség részéről. A csehek feltétlenül válaszolni fognak azokra a vádakra, amelyeket Sir. Róbert Donald a nemzetiségek elnyomatása cimén intéz ellenük. Valószinü az is, hogy a közönségnek eszébe fog iutni, hogy most a magyar kisebbségek ugyanolyan panaszokat hallatnak, mint amilyen panaszokat a x háború előtt a magyarországi kisebbségek hangoztattak. Teny azonban - irja Pisher - hogy a faji türelmesség nem olyan növény, amely a Rajnától keletre könnyen virágozhatnék. A cikkíró elismeri, hogy a trianoni békeszerződós születési története tekintetében ma már^nmcsenek eltérő vélemények. A helyzet csakugyan, ugy áll, amint ^ir Róbert Donald mondja: ezt a békeszerződést "a militarizmus szülte és minden más szempont eltörpült a stratégiai .és katonai érdekek mellett". Igaza van Sir.Jtobert Donaldnak abban is, hogy ez a békeszerződés a háborús lélek szüleménye volt. Pisher hivatkozik ezután Masaryk cseh köztársasági elnök ama nyilatkozatára, amelyet 1919 május 27.-én tett Prágában a pozsonyi magyar egyetem küldöttsége előtt . Ebben a nyilatkozatában Masaryk kijelentette, hogy az'uj államba eredetileg a lehetőség szerint kevés magyartakart felvenni, mert ez lett volna Csehország érdeke is, azonban Poch marsall stratégiai szempontból ragaszkodott ahhoz, hogy Csehországhatára a Dunáig terjetrjen. t k csehek is elismerik tehát - folytatja Pisher - hogy Csehország mai határai nem annyira politikai és néprajzi kívánalmaknak, mint inkább katonai szempontoknak felelnek meg. Az a kérdés ezek után, vanf-e szükségit , hogy a magyar határokat messzemenően kijavitsák. Lord Rothermere nem kételkedik abban, hogy ennek a határkői igazit ásnak meg kell történnie, sőt már meg is jelölte pontosan, hogy hol és merre kell az uj határnak elhúzódnia. Ez az úgynevezett "Rothermere-vonal" két millió magyart adna vissza Magyarországnak abból a három és fél millió magyarból, akit a trianoni szerződés alapján a szomszéd államokba kebeleztek bele. Lord rothermere azonban nem az angol kormány. A kontinensen távolról sem szabad azt hinni, hogy ha Rothermere nagy aktivitással fellép egy bizonyos politika érdekében, akkor ez a politika már az angol nép vagy az angol kormány politikája lenne. Lord Rothermere becsületes politikus, aki nagy energiával harcol a maga álláspontiáért, de csak a saját maga nevében beszél és amikor beszél, csak saját magát képviseli. Az európai politikai kérdéseknek és állapotoknak nagyon alapos ismeretére van szükség ahhoz, hogy tisztán láthassuk azopcat a nehézségeket, amelyekbe a lord Rothermere által javasolt megoldás ütköznék. Juvuu^ Pisher sorra veszi a felmerülhető nehézségeket és arra a következtetésre jut, hogy politikai szempontból feltétlenül meg-van az ok . a trianoni béke revízió alá vételére, de ez csak akkor következhetik be > ha a revizió mindkét oldal helyeslésével találkozik. Sajnos azonban, ez az^eshetőség ma még nagyon távol áll. Pisher ehelyett egy másik megoldást ajái, amely nem olyan gyökeres, de több reménnyel biztat. Ez a megoldás az lenne, hogy Magyarország a kisantant államaival közös vámszövetségre lépne. Természetesen előfeltétele ennek a másik oldalról az, hogy a kisantant államai a magyar kisebbségekkel a legnagyobb előzékenységgel bánjanak. Nemeslelküs <g a kisebbségek iránt, szabadkereskedelem Magyarországgal, kereskedelmi barátság a dunai államok között: ezeknek a gondolatoknak^kell ma az államférfiakat átnatniok. Ennek a megoldásnak is vannak nehézségei, igy a szenvedélyes magyar propaganda, vagy a sok személyes érdek, vagy a kisantant államaiban fennálló ¥ magas vámtarifákhoz fűzött reménységek. Ennek ellenére a maga részéről a béke re vizióra vezető kát mód közül csupán az utóbbit ajánlja. /Folyt.köv*/
