Napi Hírek, 1928. június/1

1928-06-04 [0180]

§/-/ L r á g a,június 4./Magyar Távirati Iroda / Samalik cseh néppárti képviselő páratlanul botrányosnak minősiti azokat a viszonyokat, amelyek az állami földhivatal igazgatótanácsában uralkodnak. Samalik a Lidivé Listyben rámutat arra, hsgy ebben a tanácsban, amely be*lha kineveznek valakit, megtiszteltetésnek számit, a többi kfizi olyan-emeerek ülnek, mint Laube'volt cseh nemzeti szocialista, Laderka volt néppárti, Dcbrny veit cseh agrárius és Chaluj*a volt volt cseh szociáldemokrata »' képviselők "'• <A , mind. olyanok, akik kénytelenek voltak lemondani képviselői mandátumukról és akiket pártjukból épen azért zártak ki, mert annak idején a földreform ügyében törvényellenes dolgokra i '^ma^k^at. §/-/ P r, á g a, június 4. /Magyar Távirati Iroda./ A Lumir cimü prágai folyóirat legutóbbi számában Kaiifita dr. kulturterténész kritikát gyakorol Lenes külügyminiszter háborús emlékiratai felett. Kalista 7eresei szemben megállapítja, hogy az antant nem a csehoszlovákok kedvéért^ hanem a maga ^nző érdekében lett Csehország barátja. Az antantnak a csehoszlovák kérdéshez való viszonyára legjellemzőbb - irja Kalista -, hogy az antant az osztrák-magyar monarchiával külön békéről folytatott J

.ávgyalá sokat. Keserű igazság ez, de lele kel.1 törődni, ha arról van szó. hogy megvizsgáljuk, milyen motívumok játszódtak közre a mi ügyünk elintézésében, 'aga lenes is kénytelen el is,: erni könyvében, hogy a szövetségeseknél kri zis állott be és az érdeklődés alábbhagyott a háború bizonyos korszakában. Az 1917-es eseménvek szemügyrevételéből először is az a meglepő megállapítás adódik, hogy Franciaország megengedi ugyan a csehoszlovák hadsereg megalakítását ugyanakkor azonban különbekéről tárgyal Ausztria Magyarországgal. A Filson-féle tizennégy pont a demokráciát csak kifelé manifesztál ta. Kénytelen volt ezzel annak az eszmei folyamatnak az ellensúlyozására, amelyet az orosz kommunizmus indított meg. De a tizennégy pont az elnyomott nemzetiségek teljes szabadsága érdekében egyébként semmiféle köteloze tséget nem foglal magában. Az erős osztrák-magyar monarchia a Kohenzollernek birodalmával való Szövetséges viszonyának akkora veszélyt jelentett, hogy az Oroszországban történt fordulat a legkomolyabban fenyegette az antant keleti érdekeit. Az orosz fordulat ugyanis" azt jele tette, hogy a szövetséges orosz állam • helyébe, szinte azt lehetne mondani, egy antáhtellenes orosz állam lepett. A szőve" ségeseknek eszükbe sem.volt azért húzni a háborút, hogy önálló-ághoz segítsék a középeurópai kis nemzeteket. Azonban a csehoszlovákok, lengyelek, stb. felszabadítása véletlenül közös érdekké vált, minthogy az antant saját biztonságának megerősítéséül is szolgált. Franciaországnak egyszerűen szüksége volt arra, "hogy poziiciót szerezzen;Középeuróeában, amely megvédelmezze valamely Ujj német támadás esetén. Lenesnek azt a véleményét, hogy az úgynevezett nemzetiségi politika 1918. elején már egyenesen kézzelfogható ,. gyakorlati szer epet játszott, a legnagyobb tartózkodással kell fogadni. mert'itt nem volt más.

? mint az ántantállamdk szűkkeblű, önző érdekeinek a védelmj. Csak az antant erdekein tul és rajtuk keresztül akadt talán egy-két olyan erkölcsi;tetei, amely az antant politika iát, a háború kezdetétől, a yégéig determinálta. kz. antant a csehosziovakokat hamarabb ismerte el,mint a lengyeleket és jugoszlávokat. Miért? A legkiválór. csehoszlovák diplomata sor. ért volna el semmit,ha a londoni külügyminisztériumban a Csehoszlovák nemzeni tanács pártfogása nem esett volna"egybe az angolok távol keleti_érdeke ível. U-.vanaz Volt a h:-.lvv.n-i- a fra.nr.ia kii Tlicvmi ni R7.£ér iumma.1 ÉH'ttamnöü 5fl • r» <a okn-ylovákrk meg;l/őzték a lengyeleket és a többi felszabadított népet, de csak a^rt mert felfegyverzett hadseregük volt Szibériában,amely sakkban tartotta ^kommunistákat Ifi egyszersmind a központi hatalmak hadifoglyainak ezreit. ORSZÁGOS I P'ÍITÁD