Napi Hírek, 1928. június/1

1928-06-03 [0180]

/Karcagi tudósítás* • folytatása.,/ III./ Délután 1 órakor többszázteritékos bankett veit a Kultur-palotában, amelynek során álmásy Sándor főispán mondotta az első.pohérköszöntőt a kormányzóra, a minisztort pedig Cspntosj Imre köszöntötte fel* Vihatos ünnerlés közben állott fel újból szólásra gróf Klebelsberg Kunó s válaszában többek között ezeket mondotta; - Amikor én azt a kijelentést tettem, hogy ma a kultusztárca honvédelmi tárca, korántsem gcndoltam arra, hogy a régi virtusra,a magyar bátorságra, a jövőben ne lenne szükség. Mit értettem tehát ezalatt? Amikor végétért a háború, Trianon a mi rovásunkra naggyá tette azokat az államokat, amelyek nem győztek le bennünket katonailag. Hegy történhetett meg ez tehát mégis? Ugy, hegy Európa közvéleménye előtt el voltunk kárhoztatva. A régi Ausztria diplomáciája mindig clyan irányban dolgozott, hogy rossz hiret keltse a magyar nemzetnek, mert az csszbirc dalorr jogosultságának látszatát csak ugy tarthatta fenn, ha e nemzetet valahogy eltörölte Európa térképéről, vagy legalább is rossz világitásba helyezte, Ennek^ következte ben nemzetiségeink is folyton azt panaszolták hegy roszsznl bánunk velük, pedig nagyen örülnénk, ha az utódállamok a trianoni hat&rcn tul éle magyarsággal ugy bánnának, mint ahogy mi bántunk a mi nemzetiségeinkkel, Sikerült elhitetni azt, hogy mi barbár nép vagyunk, mely jogosulatlanul elnyomja nemzetiségeit s ezért ütött ki elv gyaszcssn íriancn. Le kell vonni a történtekből a kenzekvenciát és Európa népei előtt bizonyságot kell tennünk amellett ? hogy Középeurópa szélén a legműveltebb nép mi vagyunk. El kellett menni külföldre hirdeti a magyar igazságot s ezt értettem az alatt, hogy a kultusztárca honvédelmi tárca, mert a magyar igazságot hirdetni csak a szellem fegyvereivel lehet.. S mivel nincs < szánalmasabb látvány., mint egy miniszter, aki csak beszél és nem cselekszik, szent kötelességemnek tartottam, hogy neosak egy jelszót dobjak be a közvéleménybe, hanem magam induljak neki Európának nirdetni igazságunkat, Rámutattam arra, hogy azon a területen, amely ma trianoni Magycr erszág, terek uralom veit s ugyanakkor a magyarság Erdélyben, á Felvidéken* és azekon a területeken elt, amelyeket most telünk élszakitc ttak. Ami a török hódoltság idején Magyarország veit, azt elvesztettük, a mai Magyarország pedig egyke r az rzman birodalom alkatrésze veit. Megmondottam, hegy a mi magyar földünk veit az a part, ahcl a keleti barbárság hullámzása törte és zúzta a magyarságot ás mi mégis megmaradtunk, Karcag városa is megváltoztatta egyszer területét Rákóczi ideiében. A magyar iai elpusztíthatatlan életerejének bizonysága az, hogy túléltül ezeket a rettenetes időket. A magyar anyák termékenysége benétesitette az elpusztított területeket, a magyar mun#a visszahódította a Tiszától a mocsarakat és mc st termékennyé tesszük a szikes talaiokat s a föld mélyéből clyan erőket-csalunk ki, amelyek szintén szolgálatába állnak az ország ui jáppitésének. A miniszter végül a. várcs felvirágzására ürítette poharát. A bankett után a miniszter megtekintette a gázkutat, a folyamrtbanlevc fúrómunkalatokat, a földmüvesiskclát a MANSZ szcvőtelepét s végül résztvett a polgári leányiskolának e. várcüi Kultur-ralota színháztermében tartett ünnepélyén. A miniszter és kisórete az esti gyorsvonattal utaztak vissz a fővárosba. /MTI/