Napi Hírek, 1928. június/1
1928-06-01 [0180]
§ R 6 m a. május 31./Stefani/ Az olasz-török szerződéshez fűzött jegyzőkönyv a békéltetési és döntőbiráskodási eljárást szabályozza. Az 1. cikk kimondja, hogy a szerződő felek öt tagból álló állandó békéltetési bizottságot létesítenek. Mindegyik fél egy-egy tagot jelöl ki ikülön hármat pedig közös egyetértéssel. A három utóbbi tag nem lehet a szerződő felek állampolgára, nem lakhat egyik'fél államának területén sem és nem állhat a szerződő felek szolgálat aban.E közül a három tag közül jelölik ki a felek közös egyetértéssel a bizottság elnökét. Mindaddig, amíg az eljárás nem t indult meg, a felek mindegyikének szabadságában áll. hogy visszavonja az általa választott ülnök kinevezéét és helyébe mas't jelöljön ki. EB,ugy szabadságában áll, hogy visszavonja a közösen kijelölt három ülnök bármelyikének kinevezéséhez adott hozzájárulását. Ebben az esetben haladéktalanul intézkedni kell annak az ülnöknek a helyettesítéséről, akinek megbízása ilyen módon megszűnt. Az ülnökök helyettesítése ugyanolyan módon történik, mint kinevezésük. Az eljárás tényleges folyamata alatt a közös egyetértéssel kinevezett bizottsági tagok napidijat kapnak, amelynek összegét a szerződő felek állapítják meg és amelyet a két fél fele-felerészben visel.Ezzel szemben mindegyik fél maga állapítja meg az általa kinevezett ülnök napidiját. A bizottság általános költségeit fele-felerészben osztják meg a két fél között. A bizottságot a szerződés ratifikáló okmányainak kicserélésétől számítva hat hónapon belül alakítják meg. Összeülés ének helyét a bizottság elnöke állapítja meg. A 2. cikk kimondja, hogy ellenkező megegyezés hiányában a békéltetési eljárást a nemzetközi viszályok békés rendezéséről szóló Í907 évi október > lö.-i hágai egyezmény alapján fogiák szabályozni. A szerződő felek kötelezik magukat arra, ho^y minden tekintetben megkönnyítik a békéltető bizottság munkálatait. A békéltetési bizottság feladata az, hogy megvizsgálja az elébe terjesztett külön kérdéseket és vizsgálatának eredményét jelentésben foglalja össze. A ielentésben a bizottság a tényállás megállapítása alapján megfelelő javaslatokat tesz a megegyezésre. Ezt a javaslatot hat hónapon belül kell előterjeszteni; a hat hónap attól a naptól számítandó, amelyen a vitás kérdést a felek egyike a bizottság elé terjesztette. A bizottság a ielentésben megállapítja, hogy a felek milyen határidőn belül tartoznak nyilatkozni a bizottság javaslatai tekintetében. Ugyancsak a bizottság állapítja meg azt a határidőt, amelyen belül a felek a vitát bírósági szabályozás alá terjeszthetik, amennyiben a békéltetési eljárás nemvezetett volna sikerre. A bizottság jelentésének nem lehet olyan jellege, mintha végleges és kötelező Ítélet lenne, - sem a tények megállapitásában, sem'pedig a jogkérdésekben. Ha a felek.nem fogadiák el a bizottság javaslatait, mindegyiküknek jogában áll hogy a bizottság által megállapított határidón be^ lül kérje, hogy a vitát a hágai állandó nemzetközi biroság elé terejsszék. A_feleknek azonban szabadságában áll, hogy kölcsönös megegyezéssel bármely vitát döntőbíróság elé terjesszenek. A bíróságot a nemzetközi viták békés szabályozásáról sz '1$ 1907 évi hágai egyezmény, vagy a felek között létrejött egyezmény értelmében alakitjak meg. A felek az állandó nemzetközi bíróság statútumának és szabályzatának rendélkezéseihez alkalmazkodva közös m3 gegye zéssel állapítják meg a vita tárgyát, valamint a bíróságra ruházandó speciális illetékességet. Ennek a megegyezésnek értelmezése az állandó nemzetközi bíróságra tartozik. Ha ez a megegyezés nem jön létre három hónapon belül, f attól az időponttól számítva, hogy a bírósági szabályozásra vonatkozó kérést bejelentették, mindegyik .félnek jogában áll, hogy egyszerű klrvény utján a vitás kérdést az állandó nemzetközi bíróság ele terjeszt sze./MTl/
