Napi Hírek, 1928. június/1

1928-06-15 [0180]

§ G e n f, iunius 15./Magyar Távirati Iroda/ A Journal de Geneve hosszabb cikkben méltatta azoknak a munkálatoknak az eredményét, amelyeket a népszövetségi tanács az erdélyi magyar optánsok kérdésében végzett. Ezzel a cikkel kapcsolatban Apponyi Albert gróf levelet intézett a lap szerkesztőségéhez, hogy hely re igazítsa a cikk egyes helyt nem álló észrevételeit. A levélben, amelyet a Journal de Geneve teljes terjedelmében közölt, Apponyi Albert gróf a következőket irja: Elismerem, hogy a tanács munkálataira vonatkozó összefoglalásban igyekeztek önök a pártatlanság szellemét érvényesíteni, de ugy tetszik nekem, hogy a kárdéa nagy jelentősége nem domborodik ki eléggé a cikkben. Az összefoglalást elolvasva az ember azt hihetné, hogy ítt^elsősorban két ellenfél szellemi tornájáról van szó, akiknek az a fő célja hogy egymást legyőzzék a tanács kegyéért folytatott harcban és akik felváltva érnek el sikert ebben az ígyekvésükben. Engedjék meg, t

hogy ezt helyreigazítsam. Valóban azt gondolják önök, hogy nyolcvan év terhével a vállamon azért utazom át evenként négyszer Európa terület ének egy negyed részét - elhanyagolva egyéb kötelességeimet és rendes munkámat, hogy ne is beszéljek a pihenésről,'amelyére szükségemx lenne -K. . ilyen kevéssé komoly - hogy ne "mondjam, sekély - szempontoknak tegyek eleget? Bizonyára nem. Aki az én koromban van és bizonyos kockáztatható tekintéllyel rendelkezik, az csupán alapos megfontoltsággal nagyon fontos ügy érdekében és mélységes meggyőződ és'""alapján vállalkozik hasonló feladatra^ / 7A^rt?y g

z az g

s ez a meggyőződés nem rejtély senki előtt sem. Háromszáz magyar polgárról van sző. nagybirtokosokról és kis/birtokosokról - túlnyomó többségben kisbirtokosokról - akiket olyan törvényhozási cselekménnyel, amely nézetünk szerint beleütközik a nemzetközi jogba, koldusbotra juttattak. A magyar kormánynak feltétlen kötelessége, hogy védelmezze állampolgárait azzal szemben, amit törvénytelen kifosztásnak minősítj ezért támogatia azt a panaszt, amelyet állampolgárai a békeszerződésben ilyen célra kijelölt nemzetközi bírósághoz terjesztettek. Célj a kizárólag az, hogy ez a bíróság határozzon a jogkérdésben. Ebben a törekvésében beleütközik azokba a rendszabályokba ^ amelyeket a román kormány hozott még pedig hozott nem abból a célból^ hogy a

#

maga részéről az ő szándékaira nézve kedvező döntést érjen el*ami neki ép ugy jogában áll, mint nekünk/hanem azért, hogy megakadályozza a birósag működését. t ' A magyar kormány azt kéri a tanácstól, hogy biztosítsa a bíróság működését, alkalmazkodva ahhoz a kötelezettséghez, amelyet a trianoni szerződés 239. cikke hárit rá. A tanács idáig nem tartotta kötelességének, hogy ezt a kérést teljesítse- ehelyett több békéltetési kísérletet tett amelyek közül, mint tudjuk, egyik sem vezetett eredményre. Távol állias tőlem, hogy megrójjam a tanácsot azért, hogy ezt az utaft választotta és hogy ebből a célból elhalasztotta annak a kötelességnek a teljesítését

? amelyet a vegyes döntőbíróságok állandó működésének biztositása céljából a szerződés rája hárit; a helyzet ugyanis az, hogy semmiféle idáhatár nincs számára előírva. E kísérletek során azonban olyan nyilatkozatok hangzottak el, amelyek feltételezni engedik, hogy a tanács felülvizsgálati jogot igényelne magának a nemzetközi bíróságok határozataival szemben, es amelyek azt a látszatot keltik, hogy a pótbiró kijelölésének kötelezettségét'' diszkréciónál^, .s joggá ak árják átváltoztatni. /Folytatása kö vétkez ik/ ORSZÁGOS LE 'ÉLTÁR K. sz9kci6