Napi Hírek, 1928. május/2
1928-05-18 [0179]
Es mit mond ez a képletes eozinia ennek a gránitszobornak ? A nagy alkotóknál - ez volt mindig a meggyőződésem - az előretörő akarat és a tudás mellé még egy kellék is szükséges, amely szabályszerűen, utolérhetetlenül megvolt Zsolnay Vilmosban és ez az idealizmus, amely még a legreálisabb pályákon is az az ösztönző, amely a nagy sikereket megteremti. /Éljenzés./ ,^bben látom én számunkra Zsolnay Vilmos'egyik példaadását. A magyar nép.viseli a nehéz keresztet, le-leroskad,• talprááll, küzködik az élet realitásával. Tudja hogy az élet realitásának a felismerésével, a felismerésnek az alapján a rideg következtetések levonásával tudjuk csak megküzdeni az elet nehéz küzdelmet, de a végső erőt, a kitartást akkor, amikor Sár csüggedni készülünk, mindig az az idealizmus adja meg, amely ezeréves történelmünkben nyilatkozik meg. A hősök, a kapa, a lant, a könyv , és a munka hősei adják meg nekünk ideálunkat és amikor ünneplünk és joggal ünnepiünk, óhajtásunk fölszáll az éhekhez, kérve ne veszitek P! \f\.-.«] i zmnsunlmt, ^melynek végcélja az igazság győzelme. ( J & J A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Hámorii József köszönetet mondott a díszközgyűlés résztvevőineklmegjelenés ért és bezárta a díszközgyűlést. /cO , s . z ^f^ n a közönség a Zsolnay szoborhoz vonult, ahol ekkor már óriási knzonseg gyúlt egybe. A pécsi dalosegyesületek Himnusza után Oborhammer Antal országgyűlési képviselő -mondotta ol ünnepi beszédét. Zsolnay Vilmos csak egyszerű polgár volt - mondotta többek között aki sokat dolgozott s a munkának valóságos fanatikusa volt. A munka istentisztelet után a legszenteb 1- imádság, ez volt az ő elve. A munka, a fáradhatatlan munka es az ennek révén -lért sikerek, emelték őt polgártársait- •• . Néhány ev alat egy egész gyarvárost létesített, munkasui évről évre szaporodtak es muyerzi kivitelű termékeivel valósággal meglepte a világot. Pécs városa megadta neki a lehető legnagyobb kitüntetést, díszpolgárává választotta. Az öttornyos Zsolnay védjegy az egész világon hirdetni fogja minden időkön keresztül nemcsak Zsolnay, Kanem az egész magyar ip?r dicsőségét. A háború előtti években, amikor Magyarország gazd?sági téren nagyot fejlődött, a maa-yar iparnak és ezek kozott legelső helyen a Zsolnay gyár gyártmányainak nagy része volt abban a diadalban, amelyet egész Európában arattunk. Lelkesítse a magyar népet Zsolnay Vilmos emléke és legyen valünk a Mindenható Isten segítsége és akkor visszaszerezhetjük azt amit elveszítettünk-, visszaállíthatjuk hazánkat régi fényében, régi nagyságában. L^uK«'. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a koszorúk elhelyezése következett. Elsőnek Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter helyezte el koszorúját a^kormány nevében és ekkor a következőket mondotta : - Soha el nem muló hálája jeléül leteszem a magyar királyi kormány koszorúját Zsolnay Vilmos emlékmüvére. Midőn ezt meg 4 érzem, egy kérdést intézek hozzátok, akik ünneplőkként megjelentetek az ő szobránál/férder tőletek, én fogom megadni a választ, szabad-e a magyar népnek ma egyáltalában ünnepelni l Feleletem éz : Ti cserkészek és leányok, a magyar nemzet virágai, ti munkások, ti polgárok, a magyar nemzet gerince,, ti nők a magyar nemzet védelmezői s a nemesnek megőrzői. nnktek azt mondom : ünnepelni szabad, ünnepelni kell ott, ahol a hazaszeretet, az önfeláldozás ás a munka mártírjai és szimbólumai szoborként állanak a magyar ,nép szeme előtt. /Plytatása következik./
