Napi Hírek, 1928. április/2

1928-04-26 [0177]

§^A "Szövetség" magyar festők, szobrászok, építészek és iparművészek társasága által rendezett kalocsai egyházművészeti kiállításon kitűzött dijak vasárnap délután kerültek kiosztásra. A bíráló bizottság, amelynek tagjai voltak többek között dr. Horváth Győző püspök és dr. " Szőnyi Ottó pápai kamarás, a Műemlékek Országos Bizottságáitak előadója, a dijakat a következőknek itélte oda: , , uW<v,< G^f Zichy Gyula,érsek festészeti diját Éder GyuJtaXlCrisztus és a_bűnös'asszony".'cimü kepédéit,az érsek szobrászati diját Orbán Antal stáci

ü domborművei' éttkapta, dr. Mosonyi Dénes pápai prelátus diját Rakssányi Dezső nyerte a budaujlaki templom mennyezetkartonjaival, végül Kalocsa város dijat Kampis János "Mater Doloro, a' cimü képének Ítélték A kiállítás a társaságnak igen értékes erkölcsi sikert jelent. Angóra, április 26./Havas/ Szmirnában és Drinápolyban ujabb földlökéseket észleltek, amelyek azonban nem okoztak kárt ./MTI/ § K o 1 o z s v 'ár, április 26. Gróf Bethlen György az országos magyar párt a kolozsvári es kolozsmegyei tagozat közös intéző bizottsági ülésén tartotta meg beszámolóját, mert,mint mondotta, a mai politikai élet mostohasága nem alkalmas arra, hogy a párt parlamenti csoportjának működéséről nyilvános beszámolói tartson. Köszönetet mondott azért a lelkes támogatásért, amelyben őt és a pártot Kolozsvár és Kclozsmegye szervezetei részesítették. ... Eanek eredménye az 5 mandátuma is, amelynek különö^s jelentősége az, hogy olyan kerületben kapta, amely sohasem tartozotbá biztos kerületek közé. Jelentős ez azért, mert az uralmon levő párt _büvészetének sikerült elérnie azt, hogy Udvarhelymegyében hat kisebbségi. kerületből egy parlamenti mandátumot sem sikerült megszerezni. A párt parlamenti működéséről beszámolva közölté, hogy a kamarában hangot adott annak a súlyos sérelemnek, amely a választásokon a magyar pártot érte. Az általános politikai helyzet meg-vitatásánál Duca belügyminiszter azt válaszolta, hogy ősszel majd találkozni fognak, adukor ^megbeszélhetik a vitás kérdéseket. A vallásügyi törvénytervezet vitájánál sikerült valamelyes módosításokat elérni, de nem sikerült a törvény alapelveit megváltoztatni, mert abban továbbra is megmaradt a rendőri szel1 em, amelyet talán meg lehetett érteni a régi Romániában, de nem Erdélyben, .amely mindenkor a vallásszabadság mintaképe volt. E vita során még Jorga Miklós tört énetiró' is " . . nagy történelmi tévedést követett el,, amikor azt állította, hogy ezt a szellemet krdélyi örökségképen a jozefinizmussal kanta az ország. Az a körülmény, hogy egy történetíró ilyen tévedésbe esik, élénken emlékeztet arra, hogy meg nagyon sok változásra^ a közszellem megváltozására van szükség.A vallásügyi törvény tárgyalásánál sokat hangoztatták hogy az uj törvény csak a formát érinti, de a lelkieket nem, ugyanakkor azonban Angelescu vallásügyi miniszter e gészen természetesnek tartja, hogy a kisebbségi gyermekeknek még a vallást is ókirályságbeli orthodoxtamtók tanítsák. Az egyházi autonómiába vágó intézkedések, a püspöki és egyházfői működés megcenzurásázása nemcsak a külső formát, hanem a lelkieket is súlyosan érintik. A törvény szövegezése elasztikus s igy el lehet készülni arra, hogy nemcsak a miniszterek és főhatóságok, hanem az alsóbbfoku hatósági szervek is. bármikor beavatkozhatnak a kisebbsági egyházak lelki életébe, /Folytatása következik/