Napi Hírek, 1928. április/1
1928-04-05 [0176]
§London^ április 5. /Magyar Távirati Irodai/ R.B.ElüHienfeld a LL.ily Express főszerkesztője és'az Institute of Journalists elnöke, aki egyiké az angol hirlapirodalom legkiválóbb vezető egyéniségeinek, az ancoí sajtó fejlődéséről a következő kijelentéseket tette: " A': az evolúció, amelyen az angol sajtó az utolsó évtizedben átment, bizonyára érdekelni fogja egyéb országok sajtóivöreit is. Angliában ma ' odafejlodött a helyzet, hogy az üjságirás mint pálya mindinkább öncélúvá lesz s többé nem ugródeszka, sem pedig zsákutca. A háború előtti időkben a pénzszerzés problémája kevésbé volt égető.^Akkori bin . az egyetemekről kikerülő irodalmi. politikai vagy tudományos ambicióju tehetségesebb fiatalemberek jorésze az ujságiroi pályára tódult, amely elég jó átmeneti állomás volt az intellektuális vagy közéleti szereplés féle. Azonban manapság a kenyérkereset-az ifjúság első s majdnem kizárólagos gondja, ezért a gyakorlatibb irányú elhelyezkedés ma az egyetlen cél. I f y ujságiroi •v,.lyara csakis azok mennek, akik tényleg odavalók,helyüket megállják és a nirlapirást komoly élethivatásnak tekintik, üzzel a fiatal generációval komolyan is bánnak. A kezdő ujságiro sokkal gondosabb kiképzést nyer most ; mint a háború előtt. Inaséveit jórészt egy"nagyobb vidéki lapnál szolgaija, ahol kisebb méretekben áttekintheti a sajtóüzem minden agát, beletanul mindenbe, a politikától, szépirodalomtól és vezércikkektől kezdve agészi a hirdetési szakmáig és az adminisztratív teendőkig, sőt még a technikai ágakkal is megismerkedik, beleértve a nyomtatási. Ha azután kimutatta rátermettségét, ugy könnyen elhelyezkedhetik egy nagyobb fővárosi lapnál, ahol csakhamar tehetségének megfelelő speciális munkakört kap. Igy kiveszőben van egyszersmind'az a régibb tipus is, mely csak viletlenül,' vagy más megélhetés hijján botlott" az ujságiroi pályára. Ma már csak minden tekintetben szakképzett ujságiró boldogulhat,- s a fejlődés a specializálás felé mutat. Hozzáteszem, hogy hive vagyok az^elméleti ujságiroi nevelésnek is biscnyos mértékig, azzal a megszór itassál azonban, "hogy az ujságirást szerintem nem lehet kizárólag könyvből megtanulni. A modern ujságirónak kétségkivül renekivül gazdag szellemi fegyvertárral kell rendelkeznie, azonban elsősorban minél nagyobb egyetemes műveltséggel kell birnia. Az elméleti oktatásnak tehát a'fiaftal ujságiroi nem specialistává kell.nevelnie az egyes tudományágakban, hanem minél sokoldalúbb általános képzettséghez kell juttatnia, hogy mintegy madártávlatból kiismerhesse magát a modern kultúra minden ágazatában," Arraa a kérdésre, hogy miként itéli meg a magyar sajtó helyzetét, mely a Békeszerződés folytán régi olvasóközönségének kétharmadát elveszitette, Blumenfeld a következőképen válaszolt: "Nagyon is meg tudom érteni azokat a tragikus nehézségeket. _ melyekbe a jelenlegi szűkebb határok közé szorult Magyarország sajtója került. Ha még az a nehézség is hozzájárul ehhez r hogy az elkapcsolt ré-_ szek magyarsága el van vágva az anyaország sajtójától, _ugy magától-értetődőleg a háború előtti dimenziókra szabatt régi nagy sajtó az elé^a_tra•gikus ' dilemma elé kerül, hogy vagy megalkuszik nemzeti ideáljaival, vagy pedig elkerülhetetlen öncsonkításba egyezik bele. Miután a. sajtónak az'egész világon erkölcsi hivatása magaslatán kell állnia, egy pillanatig sem kételkedem, hogy magyar kollégáim az emiitett két eshetőség közül melyiket választják, /folytatása következik./