Napi Hírek, 1928. április/1
1928-04-05 [0176]
§ A'Magyar Távirati Irtda jelenti: Egyik reggeli lapnak azzal a/ szemben, amely a berlini magyar követség vezetőjének távozásáról beszél és ehhez kombinációt fűz az állítólagos utód személyére nézve, illetékes helyen^megállapitják, h«gy e híresztelésnek nincsen semminemű alapja és az nem egyéb, mint puszta kitalálás. [_ híresztelésével §Bukarest , április 5, A nemzeti parasztpárt április 23.-ara tervezett gyulafehérvári nagygyűlése élénk témája a politikai köröknek.A legutóbbi minisztertanács szintén foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy engedélyezze-e a gyűlés megtartását. A bukaresti lapok szerint a kormány tagjai a minisztertanácson két pártra szskadtak. Az egyik rész arra hivatkozott, hogy az eddigi ellenzéki gyűlések csendben folytak le, így nem szabad az ország közvéleményét az esetleges betiltással izgatni. A másik csoport, amelynek élén Duca belügyminiszter állz, rámufetott arra, hogy a nemzeti parasztpárt vezetősége mindenféle zavaros hirt terjeszt és nagy eseményeket jósol. Duca követelte, hogy az ellenzék a gyűlés előtt terjessze a kormány elé a kimeritő programmot" s ha ezt nem tenné, tilt- ' sak be a_gyülést. A minisztertanács hosszú vita után ugy döntött, hogy nem mondja ki-a végső szót. hanem az ügyről tanácskozást folytat a regenstanaccsal.Egyúttal megbízták Lapedatu minisztert, hogy Erdélyben tanulmányozza a lakosság hangulatát. A nemzeti parasztpártban a gyűlés betiltásáról keringő híresztelések nem keltettek különösebb emóciót, mert erre is el vannak kószülv ?« A párt vezetőségét értekezletre hivták össze annak megvitatására hogy a betiltás esetén a párt milyen álláspontra helyezked_ »jek. A többség véleménye az- hogy a gyűlést az esetleges kormánytilalom ellenere is meg kell rendezni. , ,, A nemzeti parasztpárt húsvét napján kiáltványt intéz az ország lakosságához. /MTI/ - " 6 - , , umagyarnárti'í . § Bukarest, április 5. Szoboszlay László <Ir*n képviselő a kamara egyik legutóbbi ülésén interpellációt intézett'á kormányhoz amiatt, hogy a nemreg életbelépett uj közigazgatási törvénnyel kilenc magyar községet Maros-megyétől Udvarhely-megyéhez csatoltak at, azzal a politikai célzattal, hogy igy biztosítsák Maros-megyében a román többséget. Az átcsatolással e községeket súlyos gazdasági válságba kergettek, mert a községek piaca a könnyen megközelíthető Marosvásárhely volt, mig most SsákxsHÍEaxtesiyxKxkKkixMiu&iRk Székelyudvarhelyre kell menniök minden ügyes-bajos dologban, ami kétnapi utat jelent, tekintettel arra. hogy udvarhelyre vasúton nem iuthat ol a lakosság, csupán óriási kerülővel. A kilenc község közbirtokossági erdeje és legelője Maros-megyében maradt s az elcsatolás miatt tulajdonjoguk is veszélyeztetve van. Tekintettel arra, hogy a liberális, valamint a néppárti kormány is mindig azt ígérte, hogy népszavazást rendel a visszacsatolás kérdésében, kérte a belügyminiszter í> k°gy rendeltesse el a népszavazást, vagy a községek tanácsának leszavaztatasat, hogy a gazdasági érdekből annyira fontos visszacsatolás megT/Ói L6ilj6K» * Az interpellációt kiadták a belügyminiszternek. /MTl/
