Napi Hírek, 1928. április/1
1928-04-03 [0176]
irjjj la pSjL Magyar Távirati Iroda,londoni tudósítója jelenti:"A Near and Middle Eást As-s-öciation* előkelő londoni külpolitikai egyesüle tben Dudley Heathcote angol publicista hosszabb előadást tartttt a trianoni békeszerződés igazságtalanságairól, amelyek'orvosiásat szerinte a politikai célsze-' rüség és az igazság egyaránt követeli. Egyetlen békeszerződés sem volt a béke fígalmánai rettenetesebb kigunyolása és Trianon értelmi szerzői nemcsak azt árulták el, hogy a tényleges viszonyokat egyáltalán nem ismerik, hanem semmibe vettek minden méitáipssági és igazságossági szempontot. Miután az előadó részletesen ismertette a történelmi Magyarország ideális földrajzi és gazdasági egységét, valamint a háború rövid történetét - különösen kiemelve a román megszállóit által véghezvitt rablást és fosztogatást - emlékeztette a franciákat arra hogy a magyar parlament volt Európa egyetlen törvényhozása, amelyben Elzász-Lotharingia 1871-i annexiója ellen tiltakozás hangzott el. Magában a békeszerződéshez csatolt Millerand-levélben az antant-államférfiak nyíltan bevallották, hogy a békefeltételek igazságtalanságokat tartalmaznak s a levél kifejezetten bevallja, hogy a győztesek csak sajnálkozva kényszeritettek bizonyos magyar tömböket idegen uralom alá. Danielou francia képviselő, a békeszerződés előadója a francia parlamentben, később egy könyvében kijelentette, hogy a békeszerződés elkövette azt az óriási hibát, hogy közvetlenül az uj natárok közegében három millió magyart^szakitott el az anyaországtól. Erkölcsi alapcn is tarthatatlan a békeszerződés, mert Magyarország háborús bűnössége a mesék világába való. Ezzel kapcsolatban az előadó behatóan foglalkozott Tisza István gróf magyar miniszterelnöknek a háború megakadályozása körül kifejtett emberfeletti erőfeszítésével valamint tragifais lelki nagyságával, amely arra kényszeritette, hogy a veszély úrairban se hozakodjék elő az idevonatkozó okiratokkal.különösen az 1914 július 7,-i korona^tanácsról szóló feljegyzésekkel és Ferenc Józsefhez intézett leveléveI#Tisza tragédiája épen rendkívüli lelki nagyságában gyökerezik. Ha kevésbbé fenséges lelkiérejü ember lett volna, bizonyara felhasználta volt ezeket a bizonyítékokat, melyekkel saját eletet sőt pozícióját is megmenthette s közvetve kimutathatta volna, hogy Magyarországnak sohasem volt része a világháború kitörése körül. Miután azonban Magyarország háborús k^ bünö ss égé ne k meséje utólag megcáfolt at ott, elesik a békeszerződés egyetlen erkölcsi létalapja s ha későn is, de előbb-utóbb jóvá kell tenni az igazságtalanságok t. Az előadó részletesen foglalkozott a magyar kisebbségek szenvedéseivel az utódallamokban. . Ismertette az optánspert s idézte bratianu Jonel hozzáintézett szavait, amelyek szerint "több mint ezer • * evig a magyarok voltak az urak, most meg fogjuk fordítani ezt a sort es ha ön fiz ev múlva Kolozsvárra vagy Nagyvaradra jön, biztosithatom, nyoma sem lesz többé ott a mai magyar többségnek, sőt remélem, hogy • addigra Erdély magyar népességét majdnem teljesen el fogjuk tüntetni." Az olyan hazafias és hőslelkü nemzet mint a magyar, mondta az előadó, még évszázadok múlva sem nyugodhatik bele fajrokonainak ilyen szenvedéseibe s a négy Elzász-lotharingiába, melyet a budapesti Szabadságatéren négy megrendítő szoborcsoport jelképez. /Folytatása következik/
