Napi Hírek, 1928. április/1

1928-04-14 [0176]

§ Belgrád^ április 14. /faagy cr Távirr.ti Iroda/ Ma délelőtt 10 órakor az itteni szeizmográfiai intézet műszerei 610 kilométer távolságból katasztrofális földrengést jeleztek. Az első rezgési periódus alatt°.'54 lökést számláltak. Belgrádban a rnngés erősségi indexe 3. A számitások szerint o földrengés Szófiától délre, valószinüleg tfsirban környékén a Bolkánhegységben játszódhatott, le. Az első rezgési periódus 1 óra 20 percig tartott, utanc még több utó lökést regisztráltak a műszerek. A Vreme helytelen értesülése alapján olyan hirek terjedtek el, hogy a földrengés a. Szerénségben Pozsego környékén] ' , de ezt hamarosan megcáfolták. Az itteni szeizmográf!ni hivatal vezetője ugy vélekedik, hogy a földrengés bizonyára katasztrofális volt és minden bizonynyal embereletet is követelt áldozatul. Pozitiv hirek azonban épen a pravoszláv húsvét miatt nem érkeztek. ~~\^rT&t~ § B o 1 g r á d, április 14. /Magyar Távirati Iroda/ A Vreme húsvéti szu-uában vezető helyen Nincsics volt külügyminiszter foglalkozik Jugoszlávia külpolitikai helyzetével. Nincsics nagy jelentóséget tulajdonit Mussolini olasz miniszterelnök tárgyalásainak, de különösen Rusdi bég milanói látogat ás áxiak és az olasz kormányx expanziv törekvéseknt tulajdonit. Amennyiben létrejön az 15^9 olasz-török paktum - vélekedik Nincsics -, azt lehet várni, hogy az olasz expanzió kizárólagosan a Balkan fele fog irányulni. A továbbiakban Nincsics azonban elismeri, hogy olasz hivatalos részről megvan a hajlandóság a Jugoszláviával való viszonyok rendezésére. Szerinte a ' nettunói konvenciók ratifikálásának komoly nehézségei nem lehetnek, minthogy azokban a jugoszláv érdekekre semmi sérelmes nincs. Kérdés azonban áz, hogy Olaszország ideiglenes vagy pedig^a nemzetközi együttműködést lehetővé tévő végleges rendezést kivan, áz ^utóbbihoz ^ szűkség van a két ország közti ki nem elégitő atmoszférát felidéző összes okok megszüntetésére. Ezek között elsohelyen áll az albán kérdés, amelynek egyetlen megoldása Albánia függetlenségének teljes biztositása, illetve a tiranai olasz ellenőrzésnek nyilt nemzetközi ellenőrzéssel való felcserélése. A cikk végen Nincsics a magyar-jugoszláv, viszonyra tér át és a következeket mondja: "Nem lehet mondani hogy az olasz-magyar barátsági szerződéssel Xözcpeurépában uj helyzet állt volna elő. Maga Bethlen István gróf a paktum aláirásának napjaiban Rómában olyan nyilatkozatokat adott, amelyek azt az óhajtását igazolták, hogy a barátsági szerződést országunkban ne fogják fel helytelenül és az ne legyen a hozzánk való közeledés politikájának ^a&adálya. Tényleg n,-'zetem szerint az a politika, amely népeinket, országainkat közel}- ' egymáshoz, okos és nagy cselekedet. Kétségtelen, hogy e politikának komoüy nehézségekkel kell megküzdenie. Elsősorban nem szabad annak kisantantbeli szövetségeseinknél bizalmatlanságot kelteni, nem szabad eltérnie a kisantsntállamokkal kötött megállapodásoktól. Fokozatosan el kell háritrni az összes akadályokat a bizalom és barátság megteremtésének útjából. JaM-Xo^uL Itt^vetodik fel a mi magyar kisebbségeinkkel és a magyarországi szláv kisebbségekkel való^eljárás kényes kérdése. "E tekintetben az utolsó esztendőben súlyos 'hibákat követtek el. Vukicsevics kormánya azt óhajtva,hogy politikailag lekicsinyítsen, vagy lehetőleg megbuktasson, bizony os nagytekintélyű nacionális személyiségeket, minden tekintet nélkül nemzeti cs állami.érdekeinkre, háttérbe szoritotta és üldözte mindazokat a,hazafias egyéniségeket,akik a v

ajdasagban az emlitett politikusok korul gyülekeztek. /Folytatása ' következik/