Napi Hírek, 1928. április/1

1928-04-14 [0176]

§ Nyíregyház a,április 14. Délután Vass József miniszter kíséretével megtekintette a, . szegénykonyhát, a megyei közkórházat, a Stefánia anya- és csecsemővéd'őintépetet. Este' hat órakor' a vármegyei tisztviselők tisztelegtek Irányi Sándor vármegyei főjegyző vezetésével á' miniszter előtt. Az üdvözölő beszédre Vass József válaszolva, további lelkes és a régi tradíciókhoz hü munkára hivta fel őket. A Szociális ''Missziótársulat közgyűlésén Énekes János pápai prelátus üdvözölte lendületes szavakban a minisztert mint a maayar szociális gondolat nagy harcosát és hü munkatársát, Dréhr'Imrét. . .UtánoáVass József népjóléti miniszter tartotta meg előadását. Beszédének első részében mélyenszántó történetfilozófiai fejtegetésben mutatott rá a civilizáció és a kultúra fogalma közötti különbségre. A civilizáció alapja - mondotta - a kultúra. /\ civilizáció kerete a kultúrának és ezért téves azoknak a kulturfilozófusoknak megállapítása,' akik azt állítják, hogy e kát fogalmat egymástó

1

. el lehet választani. A legpregnánsabban mutatja az anyag, vagyis a civilizáció, s a lélek, vagyis a kultúra egymástol való elválaszthatatlansága t maga a természet az emberben. A test lélek nélkül nem ember, mint ahogy az emberi lélek test nélküliem ember. A természet széttéphetetlen törvénye utalja egymásra a testet és

a

szellemet, a kultúrát és a civilizációt. MA. kettőnek tehát együtt kell haladnia. A civilizáció a fejlődés technikája, de a kultúrának"kell ezt telítenie lélekkel. A civilizáció mai fejlődési korában, a rádió és az óceánrepülések _ idejében azt kérdezhetjük, mi a katholikus gondolat szerepe a jövő kiénitése tekintetében? ú szerep és feladat az, hogy a katholikus t

ondolat kulturalapot éaitsen a civilizáció alá. Sokan azt"mondják, hogy katholikus gondolat antiszemitizmus. Sokan kérdezik, vajion nem lomtárba való-e az a tóga, amelyben járok és azok a gondolatok, amelyeket Krisztusról, a keresztfáról és az emberi ideálokrór'magamban hordok. Vannak, akik azt mondják, hogy az élet úgyis csak e földön való vándorlás, azután minden megszűnik, tehát egyél.-igyál és ha nincs mit, akkor vedd el attól, akinek van. Ka ruhád nincs", vedd el attól, akinek van. áz a felfogás következik a civilizáció materiális felfogásából. Ez a felfogás az, amelyből az elégedetlenség következik. - Mármost, ha a civilizáció materiális értelmezőinek ez az elégedetlen tábora szervezkedik és a maga felfogásót akarja úrrá tenni a világon, akkor azt kell kérdezni, mi lesz a társadalommal? Emlékezzünk saját tapasztalatainkra 1918-ban ás 1919-ben. Ezek az emlékezések megtanitanakjiarra, hogy a civilizáció kultúra nélkül és a materiális haladás lelki fejlődés nélkül veszedelembe viszi az embert. Minthogy a katholikus gondolat, a katholikus erő fundamentumát építjük szakadatlanul, nemcsak arról nem lehet szó, hogy lomtárba kell tenni e gondolatot, hanem ellenkezőleg az államnak és a'nemzetnek ki kell nyújtania kezét a katholikus gondolat felé és mindenképen arra kell törekednie, hogy e gondolat hatékony munkájával kultúrát adjon a civilizációnak. A magyar katholikusság ezer esztendős. Szent István templomokat épített és megkeresztelte a némzete-f, de az első igazi vitális kulturjelensége a map-vár népnek az volt, amikor a magyar ember legelőször literekéit a kereszt elé és meghajtotta a fejét. A magyar nemzet a keresztség felvételével e.aységes volt "és moslt nem kutatja a vallási szétszakadás okait és hatásait, csupán annyit állapit meg. hogy a magyar nemzet egysége suempont iából kétsé g~telehűl sajnálatos volt a szétszakadás, mert a nemzet szempontjából egészen bizonyosan előnvösebb volna, ha egészen katholikus vagy egészen protestáns volna. /Folytatása követkzi^./