Napi Hírek, 1928. április/1
1928-04-12 [0176]
§ p á r i s b ól jelératik: Le Go ; a Temps budapesti levelezője, hosszabb levélben számol be a Temps hasábjain azokról a kérdésekről, amelyek ma leginkább foglalkoztatják a magyar közvéleményt. A magyar közönség - irja a levélben - igen élénk érdeklődéssel kisérte a népszövetségi tanács legutóbbi ülésezését, tekintettel arra, hogy a tanács napirendjén szereplő kérdések közül a két legfontosabb pont - a szentgotthárdi géppuskák ügye és az optáns-per - közvetlenül érintette Magyarországot. A géppuskák ügye kezdetben nem sok vizet zavart; a közönség örömmel vette tudomásul, hogy ez az incidens a külföldön sem keltett különösebb figyelmet és hogy Franciaországban a lapok jórésze megelégedett azzal, hogy minden kommentár nélkül közölje az incidensre vonatkozó hireket. Amikor azonban - még január havában - a cseh és a jugoszláv kormány közbelépett, a magyar közvélemény hangulata megfordult es a magyar lélekben bizonyos misztikus változás ment végbe. Ezzel a közbelépéssel_ szemben, amelyet indokolatlannak és jogilag alaptalannak tckintettekj arra az általános belátásra• jutottak, hogy az. ii ország nemzeti szuverenitása ellen támadás történt. Nyomban egységes front alakult ki a kormány körül a szuverenitás elvének megvédésére. Uiból tapasztalható volt, hogy amikor a nemzet becsületéről van szó-, a politikai pártok között eltűnik minden ellentét és hogy Magyarországon nem puszta"szó a "szent egy-' ság". Épen ezért meglepetéssel ás idegesseggel fogadták, amikor Cseng Loh, a népszövetségi tanács az>ádó>szerinti elnöke, közbelépett és azt tanácsit a. hogy a magyar kormány halassza el a géppuskák árverésre bocsátá-^ sát. Bethlen István gróf miniszterelnöknek az elnök közbelépésére adott válaszát az egész nemzet büszkeséggel ás örömmel fogadta. Most, hogy^népszövetsági tanács hármas bizottságot alakitot t a kérdés megvizsgáláséra, a magyar közönség ugy vélekedik, hogy az ügy elintézése rendes mederbe tevaDoi íejl^men^el|^. me S' n y u S 0 ^^ a ^ : ^ 3 a közvélemény hidegvérrel várja a to, , Ami az optáns-kérdést illeti ezt a. magyar közönség mindig rendkívül fontos kérdésnek tekintette-. A trianoni szerződésnek olyan - mondhatni: egyedül-álló - rendelkezéséről van itt szu, amely előnyös Magyarországra nézve. Ha a genfi tanács nem ismeri el a döntőbíráskodás elvét, akkor, még ez az előny is elvész, A mo-st hozott határozatot ugy Ítélik meg, hogy Magyarország megkapta a kért elégtételt, a népszövetség ta* nacsa megóvta a döntőbíráskodás elvét'és az ügy, amely már olyan régi idő ota vajúdik, a politika bizonytalan talajáról most már ismét visszakerül a jog szilárd talajára. Altalános elismeréssel fogadták Briand közbelépését; neki köszönhető - mondják - hogy megmentette a népszövetség tekintélyét ILí^i sul y° s válságot kerulr el. A Magyarság-irja Le Go - amely rend^iáftígfs Mk k W!&S^^ gyomanyait képviselte. ^ , . . Meg kell említeni - folytatja Le Gö - hogy egy idő óta pad átmenti körökben bizonyos áramlat kezd jelentkezni, amely a Franciaországhoz való közeledésnek a hiye. Azelőtt ezt a kérdést aligha lehetett volna tiltakozás nélkül megemlíteni a képviselőházban; most, a költségvetési vita folyamán két szónok is megpendítette, anélkül, hogy tiltakozás támadt volna es a sajtó kedvező kommentárokkal kisérte felszólalásukat. A levelező kitér a numerus clausus kérdésére is. Megállapítja, hogf eredetileg gazdasági szempontból volt szükség az egyetemi hallgatok szamának korlátozására. Politikai események jöttek azonban közbe és igy történt, hog? ártörvény eredeti tervezetét olyan irányban módosítottták, hogy ez a korlátozás felekezeti jellegű, lett. Abban a zsidóellenes hangulatban tört ént ez, amely akkoriban szinte általános volt, mert mindenki a zsidókat okolta a bolsevista uralomért. /Folytatása következik/
