Napi Hírek, 1928. március/2
1928-03-19 [0175]
Errejapeticióra a kormány a folyé év elején válaszolt. A válasz rámutatott^arra, hogy a kormány azok után az enyhítések után, amelyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter a faiskolákra bocsátható zsidó hallgatók számarányának megállapítása tekintetében még az Ml^J Í926/27 tanév elején elrendelt, 1927 novemberben a numerus clausu módosítására törvényjavaslatot terjesztett a magyar törvényhozás elé, és hogy a beterjesztett törvényjavaslat törvényerőre emelkedésével a neticiók tárgytalanná válnak. A Tanács^most lefolyt ülésszakán a petíciókat és a magyar kormány válaszát_Finnország Franciaország és Kína tanácsi képviselőiből kijelölt' hármas bizottság vette vizsgálat alá, és a magyar kormány válaszát tudomá sulvéve az ügyet befejezettnek nyilvánította, amivel a kérdés nyugvópontra jutott. A külügyminiszter előadása után Berzeviczy Albert elnök na bizottság nevében szerencsét kivánt a kormánynak a Nemzetek Szövetségének napi* rendjén szerepelt^magyar vonatkozású ügyekben beállott jelentős fordulat^, A bizottság hálájának, elimte.erésének és csodálatának adott kifejezést gróf Apponyi Alberttel szemben, aki mostani munkájával megkoronázta eddig is monumentális szereplését. A Mindenható '., áldását kérte további működésére, amelyre magyarorsá|nak soha nem volt olyan szüksége, mint épen a jelen viszonyok között. 9^%év4Í Ica^c^etMet^ Ezután Szterényi József báró szólalt Tel. A vírtokperek0 a,kormány felkérésére jelent meg a genfi tárgyalásokon es így mint a történtek közvetlen tanuja, szólhat hozzá a külügyminiszter jelentéséhez. Mindenek előtt csatlakozik ahhoz az elismeréshez, amellyel a jelentés gróf Anponyi Albertnek adózik, aki még a genfi légkörben is olyan pozíciót tudott magának biztosítani, amely szinte magában áll. Ha nem is szabad túlbecsülni a birtokperek ügyében elért eredményt - amint azt maga Anponyi gróf is megállapította - viszont nem lehet tagadni, hogy ebből az ügyből Magyarország nagy erkölcsi eredménnyel került ki, mert annyiban sikerült elérnie jogi állaspontjának érvényesülését, hogy a tanács kiemelte az ügyet a politikai momentumok közül és visszaterelte a jogi eljá ás egyedül helyes útjára. Ugyancsak csatlakozik a Tánczos Gábcr tábornokra vonatkozó elismeréshez, aki nehéz helyzetben méltóan kénviselte az országot- A m*Si tani genfi tanácskozásokon a magyar kérdések voltak túlsúlyban"s bár kétségtelen nehézségekkel kellett szembenézni nem lehet okunk panaszra az eredmény tekintetében. Különös elismeréssel emlékszik meg 1 alko Lajos külügyminiszterről akinek agilitását és mindenre kiterjedő figyelmét közvetlenül volt ^alkalma tapasztalni.' és akinek az elért eredményben szintén jelentős része van. A bennünket érintő ügyekben a tanács ugyan egyhangúlag foglalt állást - ami növeli a határozatok jelentőségét - de azért nem volt nehéz a hatalmi csoportosulásokat észrevenni, örökmel emlékszik meg a^ról a támogatásról, amelyben Németország részesített bennünket. Különösen Stresemann külügyminiszter határozott, igen nagy beny.,mást keltő állasfoglalásának volt döntő hatása a birtokperek ügyében. A német külügyminiszter egyfelől megcáfolta Titulescunak azt a beállítását, mintha a Tanács szeotemberi határozatával a kérdés érdemében foglalt volna állást másfelől kijelentette hogy abban az esetben, ha Chamberlain nem terjeszti el° ujJavaslatát, melyet örömmel üdvözöl, maga ajánlotta volna, hopy a hágai állandó nemzetközi bírósághoz forduljanak. /Folytatása következik./