Napi Hírek, 1928. március/2
1928-03-19 [0175]
A miniszter végül nagy elismeréssel emlékezett meg m .. Tánczos Gábor ny. tábornok szerepléséről, aki ebben az ügyben a magyar kormányt a Tanács előtt képviselte. Ezután a miniszter ébttárt a oirtokperek ügyében Romániával keletkezett döntőbírósági konfliktus kérdésére. Először a tanácsülést megelőző fejleményeket ismertette és rámutatott arra, hogy a magyar kormánynak a vitás ügy gyakorlati megoldása érdekében .ég a mult év novemberében előterjesztett javaslata á Nemzetek Szövetsá ge Tanácsának körében jó hatást keltett és hogy ennek eredményeként fejezte ki a Tanács még decemberben hozott határozatában azt az óhajtását, hogy s kérdés barátságos uton rendeztessék. Nem rajtunk múlott, hogy a kérdést ilyen közvetlen tárgyalás utján^megoldani nem sikerült, sőt, hogy még a hivatalos tárgyalás megindítására sem kerülhetett sor. Ennek okát kizárólag abbén a körülményben kell keresni, hogy a román kormány a kérdés barátságos megoldása érdekében semminemű,[engedékenységre .'volt hajlandó. ]j)£<*yy A tárgyalások megindítása érdekében kifejtett minden igyekezetünkkel csak annyit tudtunk elérni,, hogy Titulescu végül hozzájárult ahhoz, ^ hogyha kérdésről minden kötelezettség nélkül teljesen magánjellegű beszélgetést folytasson, amelynek során azonban javaslatainkat elfogadhat atlanoknak jelentette ki, A román kormány ezt az álláspontját utólag, egy^héttel a tanácsülés megkezdése előtt, hozzánk intézett jegyzékében írásban is leszögezte s minden további tárgyalást ahhoz az előfeltételhez kötött, hogy a magyar kormány a Tanácsnak szeptemberben hozott, részünkről már visszautasított ajánlásait feltétel nélkül fogadja el, hogy toyáooá az erdők természetben való visszaadását ne igényelje és . hogyha Nemzetek Szövetsége viszont nyújtson garanciát arra, nogy Romániát más államok polgárai részéről netán támasztandó hasonló igényekkel szemben megvédi. A román kormány csakis ebben az esetben volna hajlandó arrxxí, hogy a jegyzék szerint minden kötelezettség nélkül "ex gratia bizonyos egyelőre meg nem határozott összegű kártáritést adjon, még pedigolyan módon ,hogy erre a célra Magyarországgal szemben fennálló jóvátételi követeléseinek egy részét átengedi. Ami ezeket a jóvátételi követeléseket illeti } ismeretes, hogy akkor amikor államháztartásunk egyensúlyának helyreállítására az úgynevezett nénszövetsápá kölcsönt felvettük, megállapodás jött létre arra nézve Qcgy lb'24-tcl 19$3-ig, husz éven át különböző részletekben összesen 200 millió aranykoronát fizetünk a ióvátétéli bizottságnak, amely összegnek 1930-tól 1943-ig fizetendő 160 millió aranykoronát kitevő részéből Romániát mintegy 10.5 százalék, azaz 16-17 millió aranykorona illeti meg, ami a folyó évre les zárni to líra mintegy 10-11 millió aranykoronát tesz ki. nzt az összeget, illetőleg a jegyzék szerint ennek egy részét kivánta Románia, . hozzávetőleg 300 millió aranykorona értéket képviselő birtokok ellenértékekónt rendelkezésre bocsátani, és emellett a Magyarországgal szemben 1943 után netán támasztandó jóvátételi követelést is kombinációba akarta venni a kártérítési összeg megállapításánál. Olyan terv ez, amelynek tárgyalásába a magyar kormány - amely legerélyesebben állást foglal még annak a gondolata ellen is, hegy az ország nehéz helyzetében 1943_után további jóvátételi fizetésekre kötelestessek - nem is bocsátkozhatik. Ilyen előzmények után került az" ügy ismét a Nemzetek Szövetségé..tanács a elé, ^ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR < st ^ft*
