Napi Hírek, 1928. március/2

1928-03-19 [0175]

:: G Q n f, március 19./"kolff/ Teurfik Rusdi "bég , török külügymi­ni szter, a lőszere lést olőkészitő bizottság munkálataiban résztvevő török küldöttség vezetőj e, az éjszaka ideérkezett. A pályaudvaron Munir bég, a berni török nagykövet fogadta a követság tagjaival és több más török szemé­lyiséggel együtt. Litvinov megbízásából a szovjetküldöttság egyik titkára is megjelent fogadására a pályaudvaron./MTI/ :: Jr a r 1 s, március 19./ T .7olff/ Az Echó de Tar is további ma­gyarázatokat közöl arról, hogy micsoda inditó okai lehettek az olasz Angelo Savorelli lelövésének. A lap szerint Savorelli kezében Írásos bizonyíték volt arról,,hogy Bernieri tanár bizonyos ügyben tisztességbe ütköző módon járt el. Állítólag Bernieri magának tartott meg 4000 fran­kot, amit Ghininek szántak; ezen a pénzen Ghini Olaszországba ki szült , hogy ott megbosszulja bátyjának meggyilkolását. A félkarú Pa van nyomorában támogatást fogadott el Savorelli közvetításével a fascistáktól. Az anti- ' fascisták ezt árulásnak minősítették és anarchista biróság elé állították. Bernieri tanár elnökölt a tárgyaláson, mig Antonio Bonito. mint a biróság tagja volt jelen. A biróság kimondotta, hogy Pavan bünt követett el, ami­kor a fascistáktól pénzt fogadott el; engesztelésül köteles Savorellit és Scrrechiolit lelőni. Bonito adta Pav annak a revd~*lvert, és c ügyelt fel x a tett v ógrehaj tásara./MTl/ P á r i_s, március 19./ T kavas/ A Journal jelentése szerint a fascista Savorelli meggyilkolását egy anarchista bíróság határozta el. A biróság az olasz Pavannak, aki összeköttetésben állt a fascistákkal, balálos fenygetés terhe mellett azt a parancsot adta, hogy ölje meg Sa­vorellit ./''T 1 !/ § G e n f , március 19. /Magyar T n virati Iroda/ A magyar kormány bejelentette a népszövetság főtitkáárának, hogy Magyarországon ugy az ele­mi ás a középfokú iskolákban, valamint az egyetemeken és az egyéb intéze­teken bevezették a gyermekek'és az ifjak kioktatását a népszöv atság be­rendezéséről és céljairól.Az oktatás a történelem és a földrajz előadásá­val kapcsolatban történik. Az egyetemen a nemzetközi jog és a moáern tör­ténelem keretében/ mindazokat a problémákat, amelyek a népszö­vetséggel állanakltapcsolab^pan. Li-ri^xh. B el g r á d, március 19./Bécsi Távirati Iroda/ Pribicsevics egy laibachi gyűlésen a háborús bűnösség kérdésében tegnap a következő nyilat­kozatot _tette : A világháborúra az osztrák-magyar monarchia kebelében fel­merült jugoszláv kérdés adott okot. Ha ez a kérdés nem állott volna fenn, ki tudja, mikor tört volna ki a háború. Ha „Szerbia behódoló politikát kö­vetett volna Ausztra-Magyarországgal szemben, akkor bizonyára nem került volna sor a háborúra. Elmondható,, hogy Szerbia szabadságkövetelő politiká­ja kényszeritette bele Ausztria-Magyarországot a háborúba. Cavour"- mondotta ezután Pribicsevics - szintén akarta annak idején a háborút, mert tudta, hogr háború nálkül lehetetlen Olaszország egyságát elérni. Azok a szerbek, akik . tudják, hogy a világháború nélkül nem történt volna meg a szerbek ; a horvá- m tok^és a szlovének egyesülése, Fíadicsra ráfogják, hogy Szerbiát vádolja a világháború kitöréséért. Idáigazt hittem, hogy Szerbia a jugoszláv t>Jt egyesvlág; céljából akarta a háborút; most a szerbek arról akarnék en­gem meggyőzni, hogy ők nem akarták a háborút,hanem azt egyszerűen rájuk kény­ezer i/te t fák. Jm / orszAgos levéltAr

Next

/
Oldalképek
Tartalom