Napi Hírek, 1928. március/2

1928-03-29 [0175]

: : Berlin, március 29. /Wolff/ Ma kezdte meg a birodalmi gyűlés a harmadik költségvetési vitát. A vita során Stresemann birodalmi külügyminiszter is felszólalt, aki a következőket mondotta: Egy törvényjavaslatot óhajtok bejelenteni; s.J.yt helyezünk arra, hogy ezt még ez a birodalmi gyűlés intézze el. A javaslat a Kinába irányuló fegyverkereskedelem törvényes tilalmáról szól. Hajlandók vagyunk e kérdés küszöbön álló nemzetközi szabályozásában közreműködni, előbb a— zonban tető alá akarjuk hozni a jelzett törvényjavaslatot.^ Nem áll az — folytatta a miniszter —

( hogy Németország egyik főfegyver szállitója lenne Kinánek. Azok a fegyverek, amelyeket Kinába bevisznek, jórészükben nem német származásúak és útjukban csupán átmenőén érintik Németországot. Az uj törvény gondoskodni fog arról, hogy ez az átmenőforgalom is megakadályoztassák. A miniszter ezután megemlítette gróf Westarpnak azt a kijelentését, hogy a német nemzeti pártiaknak a kormány kebelében tanúsított magatartását az magyarázza, hogy az illetők bizonyos kényszerhelyzetben voltak. Gróf Westarp azt mondotta, hogy a német nemzeti pártiaknak bele kellett nyugodniok a locarnói szerződésbe, valamint a népszövetséghez való csatlakozásba, ez azonban nem jelenti azt, hogy a két tényt utólag helyesének. A kormány átvételekor azonban Marx birodalmi kancellár kijelentette, hogy valamennyi kormányzópárt együttes határozatot hozott, hogy folytatni kell az eddigi külpolitikát. Ha önök ^ - fordult most a miniszter a német nemzeti pártlak felé azon a véleményen vannak, hogy a módszerek nem voltak helyesek: mit tette

k/ab

ból a célból, hogy e módszereket megváltoztassák} Gróf Westarp azt \fiát\ mondotta, hogy a német nemzeti pártiaknak a koalicióban nem volt többségük és hogy nekem sem volt többségem,, A német nemzeti pártiaknak azonban az le tt volna a feladatuk, hogy megjelöljék a birodalmi külügyminiszter számára a helyesebb utakat és hogy más külpolitikát kezdeményezzenek. Vaj jon kevesebb panaszra lenne-e okunk, ha nem kötöttük volna meg a locarnoi szerződést és ha nem csatlakoztunk volna a népszövetséghez ? A Rajnayidék kiüritésére emelt igényünk - folytatta a miniszter nem a locarnói szerződésen alapszik, hanem a versaillesi szerződés ren.;delkezésein. Bordeauxi beszédében Poincaré ugyan olj an érvekkel kelt védelmére a ruhrvidéki betörésnek, amelyek szerintem nem helytállók, de azután azt mondotta, hogy^nincs célja annak, hogy a multakról beszéljünk. Nincsenek boldog győzők, nincsenek boldog legyőzöttek és nincsenek boldog semlegesek. Uinden azon fordul meg, hogy az országok közeledjenek egymáshoz, megértsék egymást és együttműködjenek szellemi, gazdasági és erkölcsi téren. Ha mi lengyel'Eelsoszilézia számára a német szülők jogának elismBrését kivánjuk a genfi egyezmény értelmében, ezt több nyomatékkal tehetjük, ha tagjai vagyunk a népszövetségnek, mintha kivül állunk a népszövetségen. Ha egy hosszú uton ha la dva, megállás vagy hátrább jutás következik be egyszer, ez még nem ok arra, hogy teljesen letérjünk erről az útról. Követelnünk kell teljes nyomatékkal a leszerelést, vmint azt f

. tagnap a külföldi sajtó képviselői előtt kifejtettem és -mint azt Genfben gróf Bernstorff olyan kitűnően hangoztatto. Noha sok kiábrándulásban volt részünk, mégsem helyezhetem kilátásba azt, hogy eddigi külpolitikánkon változtatunk. Ezt a politikát az egyedül lehetséges és egyedül helyes politikának tartom: csupán ez vezethet minket sikerrel arra a végső eredményre, amelyet el kell érnünk. AíTl/