Napi Hírek, 1928. március/2
1928-03-24 [0175]
§ Kolozsvár , márciusm24. A görögkatholikus románok országos kongresszusa, amelynek egyetlen programmpont ja a Lepadatu féle felekezeti törvényjavaslat elleni tiltakozás volt, impozáns keretek közt folyt le a ^ romániai görögkatolikus egyház mintegy négyezer delegátusának jelenlét eben. Pop Valér' tfilági elnök megnyitóbeszédeben ezeket mondotta: A Rómával való vallási egyesülés lelkileg felemelje a román népet s egyházilag magasabb nivót biztosított számára, kost azután ép ez ellen az egyház ellen irányul Lepadatu törv.ényjavaslata, amely fájdalmasan érinti az egyházat ugy a lelkiismereti szabadság, mint az önkormányzat és az egyházi javak biztonsága szempontjából. Cosma nagyváradi orvos volt a következő felszólaló, aki többek közt igy szólt: Törvényt készítenek ma a gyáva gyűlöletből, hogyan fogja menteni^a történelem ezt az alantas célok vezette eljárást? Ami itt történik hálátlanság a görögkatholikus egyházzal szemben, amely a román kultúra apostolainak egész'sorával ajándékozta meg a nemzetet, kinden románnak undorral kell elfordulnia a Lepadatu-fále felekezeti törvényjavaslattól. A két beszéd után a kongresszus egyhangú helyesléssel határozati javaslatot fogadott el, amely többek közt ezeket mondja: A felekezeti törvény javaslatban"nyilvánvaló a rombolási szándék. Szöges ellentétben áll az igazsággal általában és az ország alkotmányával is és nagy veszélyeket rejt magában, mert felkelti a testvérharc és a vallásháború pusztitó szellemét. §Bukar'est , március 24. Makkai Sándor református püspök a felekezeti törvényiavaslat vitája során tartott beszédében általában megállapította, hogy a törvényjavaslat a kisebbségi egyházak iránti bizalmatlanságból fakadt. A püspök a törvényjavaslat különösen sérelmes intézkedéseit a következőkben foglalta össze: A javaslat a történeti egyházak működését is a^közrend szempontja alá helyezi. Korlátozza, hogy egyházi gyűléseken és egyházi intézmények kebelében milyen kérdések tárgyalhatók, illetve egész sereg egyházi kérdést kitesz annak a veszélynek, hogy azokat politikai kérdéseknek minősátik. Megnehezíti a külföldi nittestverek szeretetének önkéntes adományokban való szabad megnyilvánulását. A törvényjavaslat ezenkivül hiányos és nem kielégítő az egyhazak jogi személyiségének elismerése tekinte; tében, az egyes felekezetek hivei adakozásának szabad lehetőségét SZÜK > határok keze szorítja, feltételekhez köti az egyházi bíróságok ítéleteinek végrehajtását, kétségessé teszi a vallásoktatás kizárólagos'jogát, az egyházi adók behajtásánál módot ad a híveknek a teherviselés alól való kibúvásra, amivel az egyház tekintélyét csökkenti s végül kaput nyit az egyház egységének és anyagi-erejének megrendülésére./MTI/