Napi Hírek, 1928. március/2
1928-03-24 [0175]
§ 3 t o c k h o 1 m , március 24. /Magyar Távirati Ircda/ Az áftombladet egyik legutóbbi számában két oldalon szebbnél-szebb képekkel illsuztrált cikket közöl Magyarországról. " Magyarország! Mintha valami - kezdi a cikk - a győzelmi harsonák zéngésébol, valami a fényes kardok cattogásából, a nemes telivérek dobogás: ból rejlenek e névben; minha hallanók a pompás ruhákba öltözőt' és sarkantyús ' csizmás daliák táncos torogásat. A büszke, a szabadságszerető ma^/arokat mindig a nagy tettek fénye övezte, amelyekről a mi kevésbbé vérmes népünk oly"_szivesen olvasott.' Petőfi Sándor, a magyarok nagy költője, verseiben jobban, mint bárki, megrajzolta a magyar' lelket a magyar neret, amely harcolt,szenvedett és győzött. Ömaga is hős volt, aki resztyett hazája szabadságharcában és elesett a segesvári csatában 1849. július 31-án. emléke örökké élni fog és költészetének pompás gyöngyei sohasem fogják elveszteni ragyogásukat." E'költői bevezetés után rátér a cikkiró arra, hogy mily sokat kellett a^magyaroknak a legutóbbi évtizedben elszenvedniök. Mindé szenvedések dacára él a magyar nemzetben a hit a jobb jövendő iránt, hogy mindazt, amit a háború összetört, ismét f elépitnetil.. Kár, hogy a svéd nagyközönség nem ismeri teljes egészében ezt az országot, amely tele van rejtett szépségekkel, amelyeket"érdemes felkeresni. A sokat megénekelt Eudapest | gyönyörű fekvésévé, ritka szép, impozáns királyi palota jávai .az ódon Várheggyel, mind tele van történeti emlékekkel. A királyi kertnek gigantikus méreteivel nincsen párja egész Európában. Megemlékezik továbbá ^a főváros_többi imponáló középületéről is. Magyarország mindenkor a művészek hazája volt. Megemliti Liszt Perencet, a mostaniak közül fartól Bélát, Vecsey Ferencet. Az Írókról és a festőművészekről s m feledkezik meg és igy kiemeli Herczeg Ferencet, k.szló Fülöpöt és másokat. A cikk második részében Xeffler réla, stockholmi magyar sajtéelőadóval folytatott beszélgetését irfja le. Leffler elmondja, hogy a svédek és a nagyarok között minden külső el lentét'dacára bizonyos lelki rokonság van.'A két nép fiai .csodálatosan megértik egymást és"" nagyszerűen érzik magukat egymás társaságában. Srrevonatkozcj.ag fel is sörbe néhány esetet. "A beszélgetés során" elmond ja azokat a lehetőségek"t. amelyek által ki lehetne fejleszteni a svéd-magyar kereskedelmi összeköttetést, amely, mióta Magyarország elvesztette egyetlen tengeri kikötő ját, a minimumra esett vissza. A svédek bizonyára vásárolhatnának /magyar búzalisztet, magvakat, olajpogácsát és egyéb gazdasági terményeket. A magyar bor, amely rövid ido alatt kezdi meghódítani Dániát, talár, Svédorszá ban megint keresett cikk lehetne. Leffler elmondja, miért olyan drága az igazi tokaji bor? Mert annak termesztése, szedése, kezelése, ápolása nagyikorülményes és drága. Megemlékezik a sajtóel^adc gróf Klebelsberg kultuszminiszter nagyszerű kulturális munkásságáról, mely néhány év alatt nemcsak a belfeldön ; hanem a külföldön is mintaszerű tudományos' intézeteket állitott fel. Az ősz folyamán nagy magyar képzőmüvéz^et i kiállitas nyílik meg Stockholmban. De nem szabad megfeledkezni Magyarországról mint' turistaországról sem. A budapesti idegenforgalmi ircda olcsó háromnapos utazásokat rendez Budapestire s az idegen alig 50 svéd koronáért elsőrangú ellátásban részesül és emellett lényelmesen megtekintheti szakszerű vezetés mellett a főváros nevezetességeit. Különben Budapest fürdőváros, mely tele van természetes) ritka gyógyhatású meleg forrásokkal. - "ideje vclna, hogy mcst már mi is meglátogatulc ezt az országot - fejezi be cikkét a svéd irónő Anna-Liza Annersson - M amelv annvi nagv férfiút, hőst; művészt és költet adott a világnak. Hiszen oly sok szépet es öromteijest, annyi művész alkotást, annyi tudományos vívmányt köszönhetünk Magyarországnak és derék, saabadságszerető népének", _ _ ORSZÁGOS I T.'i-; TÁa v. .
