Napi Hírek, 1928. március/2
1928-03-16 [0175]
Ha körültekintek itt, nemcsupán azokat az amerikai polgárokat látom, akik vér a mi vérünkből, - akiket - bár az Egyesült-Allamoky)oÍgárai - a vérrokonság legszentebb kötelékei fűznek össze Magyarország sorsával s akiket emlékeik visszavisznek oda, abba a letiport országba, hol egykor bölcsőjük ringott, s ' * hol az áde^nyaigyermeki keze simogatta gyerekfejüket. é<^ffaU ° m Ufet-rv De latok itt ezer meg ezer?olyan amerikai polgárt, akik nem rokonaink, akiknek semmi kapcsolatuk nincs a messze Magyarországgal, de akik mégis össze vannak forrva Kossuth emlékével, mert utódai azoknak a nagylelkű és namesszibü atyáknak, kik egykor körülvették Kossuthot. Lehet, hogy épp ezen a szent helyen fogadták volt a hontalan száműzőttet, és pedig ugy, ahogy soha a királyok leghatalmasabb ját sem fogadták volna. Amikor ezeknek a napoknak a történetét emlékiratok és egykori újságok beszámolóiból fölelevenítettem, önkéntelenül felvetődött bennem az a kérdés: mi volt az oka a "Kossuth láz"-nak,ahogy ezt a tüneményt akkor Amerikában nevezték. Mi lehetett az oka annak, hogy soha egyetlen külföldi sem kavarta fel oly mélyen az amerikai sziveket es váltott ki belőlük oly tiszta indulatokat, mint Kossuth Lajos? Vájjon egyedül az a csodálatos r ékesszólás, mely magával ragadta hallgatóságát, ellenfeleket barátokká változtatott, a kétkedőket meggyőzte, s a lelkesedést lángragyuitóttá? Nem ^hiszem hogy egyedül az lett volnaiji még akkor sem, ha sokkal, de sokkal ékesszólóbb lett ^olna, mint bárki valaha a világon. Kossuth maga megfelel erre a kérdésre, mikor azt mondja: "Számüzöttként jöttem partjaitokra s olyan fogadtatásban lett részem, aminőt még nem látott a világ. Es miért? Mert képviselőjét láttátok bennem a szabadság eszméjének, mely-Isten rendelése folytán közös'; java kell legyen az eg^ész emberiségnek."! Es hadd tegyem hozzá, hogy az az ügy, melyet Kossuth védett, nemes es igazságos ügy volt: az elnyomott Magyarország ügye, mely megindította a szabadság nagylelkű fiainak szivét. Elvei az Önök nagy '"ashingtónjának elvei voltak, kit "élete vezárcsillagának" mondott. Magyarország számára önrendelkezési jogot követelt; beavatkozást a jogtalan beavatkozás meg^átlására, - összhangban az Önök nagy államférfiával ., Dániel " r ehster-ret- és ezeket az elveket a^kor mindenütt helyesléssel fogadták. Nagy sikere — annak volt köszönhető, hogy nagy igazságokat mondott ki, melyek lappangva éltek mindenki lelkében s amelyeket éke-szólása szikrájával lángra lobbantott. Az igazságos békérSl szólva egyszer azt mondotta; "Isten nem-azért teremtette ezt a szép világot hogy az emberiság börtöne legyenl A békét csak a nemzetek megelégedettségére lehet alapozni, s ez a megelégedettség oly gyümölcs, mely egyedül a szabadság és az igazságosság kertjáben terem." A végzet nem engedte meg Kossuthnak, hogy elérje célja ít. A kormány ás a kongresszus nemmadott helyt a beavatkozásra irányuló kerelménekm de ő azért mindig hálás maradt megszabadításáért, a megindító rokonszenvért, s a rendkívüli megtiszteltetésért, melyben ebben az országban részesült. Szeretete és csodálata az igazi amerikai elvek, az .amerikai nagyság, az amerikai merneslelküség ira$t nem szűnt meg soha, s hite aboan, hogy önök a szabadság és az .igazság oszlopai oly erős volt, hogy kijelentette: 'Van remény Magyarország szamára, mert van Isten az égben es Amerika a földön!"
