Napi Hírek, 1928. március/2
1928-03-23 [0175]
'/A cavainói ásatások. Folytatás,/ Történelmi szempontból a felfedezés igen jelentős, mert a Campagnaban idáig még nem találtak a rómaiak előtti időkből származó temetőt./MTl/ t E ó m a, március 23. /stef ani/ A keleti egyház kongregációja májAis 6-ára Rómába hivta egybe az örmény püspökság szinodusát.Néhány vallási kérdés szabályozásán kivül elsősorban az örmény hierarchia helyreállitásáról fognak tárgyalni ./MTI/ § B e 1 g r á d, március 23, /Magyar Távirati Iroda/ A külügyminisztériumhoz közelálló Pravda "A mai Magyarország és mi" cim alatt Budapestről keltezett Vezércikket közöl. A cikkiró nagy elismeréssel szól a magyar koroány fér fiak munkásságáról, Szerinte az egész magyar társadalmi reni reorganizáoiójara irányuló^pozitív munka immár végéhez közeledik. Méltatja Budapest vezető szerepét a magyar nemzeti mozgalmak teréiiT Ezután konstatálja, hogy gazdasági téren M ögyarország igen szép eredményeket ért el,különösen a budapesti vásárok rendezése által, amelyek segítségével Budapest nemcsak megtartotta fogyasztó területeit, hanem azokat mégjobban kiterjesztette. A budapesti kiállítások látogatói háromnegyed részben "az elszakított területekről" jönnek, de a legérdekesebb az, hogy rnosty sokkal nagyobb számban, mint ^ valaha.. 1 . (•mJe.q, Magyarország azonban^ - folytatja a cikkiró - a legfeltűnőbb eredményeket mégis kulturális téren érte el. Ennek bizonyságául kiemeli a budapesti színházi kultúrát, a könyvpiac élénkségét, ami a jugoszláv viszonyokkal összehasonlítva egyenesen mesébe illőnek látszik. Felhozza,hogy az utódállamokban nagymennyiségű magyar publikáció talál vevőre.így például egy szabadkai könyvbehozatali vállalat karácsonykor két vágón könyvet kapott Budapestről és, ezt az utolsó példányig eladta. A cikkirófT !ál I következtetésre jírt: Kétségtelen,mindez a legjobban mutatja, hogy mekkora tolerancia uralkodik nálunk Magyar országsai szénben. Kétségtelen, hogy ez meggyőző jele annak, hogy megvan üennünk a jóakarat Magyarországgal való jóviszonyunk fenntartá /bár a. B^r ^agyar or szágonjmég érezhető a reván's szelleme és szakadatlanul ápolják a revánskultuszt, mégis mindent megteszünk, hogy a két királyság között jó viszony fejlődjék ki. A két országot gazdasági érdekei gazdasági együttműködésre utaljak, ami mindenesetre sokat mozdíthatna elő azon, hogy Magyarország közeledjék a nemzetek közötti béke fenntartásának éltalános törekvéséhez. p^M £H£ «*P § P á r i s, m-'rcius 23. /Magyar Távirati Iroda,/ Charles Dupuis jogtanár a francia diplomáciai főiskolán tartott előadássorozata folyamán mai előadásában kitért az optáns-perben hozott genfi határozatra. Dupuis professzor, bér politikai szempontból megérti, hogy a magyar kormány elfogadta a tanács javaslatát, azt mé^is sajnálja. Szerinte Magyarországnak ,amely az eddigi tárgyalások folyamán a döntőbírósági elv bajnokának bizonyult, ki kellett volna tartania ama^ álláspont ja mellett, hogy a tanácsa egyszerűen a román biró helyére uj tagot kellett volna kijelölnie. nak) Szerinte a népszövetség, amidőn a békeszerződós világos előírása ellenére ^nem\"á y rendszabályhoz fordult, hanem két uj semleges biró kiküldését határozta el, megváltoztatta a békeszerződés szfívegét és ezzel precedenst alkotott a béke revíziójának és Rothermere lord akciójának.
