Napi Hírek, 1928. március/2

1928-03-16 [0175]

§ K ö 1 n , március 16. /Magyar Távirati Iroda./ A Kölnische Volkszeitung vez?tő helyen közli - árast Sándor dr. pápai prelátus, országgyűlési "képviselőnek ''Magyarország és a pacifizmus cimü alábbi cikKe t: A béke értékét mi is nagyra tartjuk és tudjuk, hirdetjük^ hogy nincsen szebb és édesebb dolog a népek számara. a békénél. Kötelességszerüleg imádkozunk is minden nap a békéért: "Adj Isten békét a mi naojainkban!" De bármily nagy a vágyunk a béke után, a magyar sérelmet, sorsot és megaláztatást nem feledhetjük_el. Nincs-nyugalmunk, nincs izes falatunk, "mappái és éjjel folyton lesujtottságunkon tépelődünk. Nem akarunk háborút. Nem is lehet ezt'akarnunk. Nem is lesz hajlandó az emberiség a háborúra, amig csak az utolsó háború szörnyűségeinek emléke él a mai nemzedékben. De a sérelmeket, a megaláztatást és igazságtalanságot sem . hagyhatjuk szó nélkül s nem lehetünk érzéktelenek ezekkel a szomorú tényekkel szemben. Ausztria legelői jár azoknak a népeinek a sorában, amelyek a Írékét őszintén óhajtják. Ausztria is sokat veszitett a•békekötések következtében, de az ő helyzete mégis csak más, mint a mienk. A monarchia szétesett, de a néketek együtt maradtak, a németséget együtt tartják, kivéve a Brenneren tul, ami bizony, mint látható, eléggé égd seb a németség testén. Sőt Ausztria nyert is a szerencsétlen magyarság testéből, mert ez volt az • egyetlen nemzet, amelynek rovására kifizettek mindent. De különben is Ausztriát nem lehet összehasonlitani Magyarországgal. Az osztrák állam^ szemmel láthatóan átmeneti állapotban van és a németség egyesülését előbbutóbb nem lehet megakadályozni/Az, ami 1866-ban történt, még nagyobb mértékben előnyére lesz a fejlődés következtében a nagy német nemzetnek a következő esztendőkben. De a németek sorsát sem lehet összehasonlitani a magyarságéval. Ha veszitett is sokat Németország, oly sokat nem veszitett és oly szörnyű mértékben nem darabolták fel, mint Magyarországot. Németország m'égis nagyhatalom maradt és mint nagyhatalmat : 'respektálja az egész világ és kénytelen vele, sorsával, fejlődésevei a legcsekélyebb részletekig törődni. .. A franciák természetesen pacifisták. Ök szaturálva vannak, s amiről XIV. Lajos ás Richelieu álmodott, most teljes mértékben teljesedésbe ment. A franciáké ez idő szerint Európa hegemóniája. Olyanok ők ma, mint Napóleon volt a tilsiti béke után, teljesen az történik, amit a franciák akarnak. Óriás terheket és elviselhetetlen igát raktak a megalázott népek nyakára és most pacifisták, hirdetik a pacifizmust és meg akarják győzni az emberiséget, hogy a differenciák kiegyenlítésére többé semmi szükség nincs. A francia legnagyobb parlamenti párt elnöke: Daladiere most a választások^lőtt azt hirdeti, hogy a pacifizmusért kell dolgozni. Ám mi is hajlandók vagyunk a pacifizmusra, de az egész világ szine előtt kérdez- » zük: vájjon mi magyarok most, amidőn olyan sorsban vagyunk, amilyenben a lengyelek voltak, amikor a lengyel királyságból varsói nagyhercegség lett, megnyugodhatunk-e sorsunkban, nyomorúságunkban és kimondhatatlan megaláztatásunkban? Magyarország is hajlandó a békére és elháritja magától a véres leszámolás gondolatát. De mi okvetlenül kiengesztelődést^méltányosságot és igazságot keresünk és-akarunk, és az egész világnak kiáltjuk:^ha el nem feleltették egykor a lengyel sebeket, ne feledjék el most a vérző magyar esonkot sem. - - -