Napi Hírek, 1928. március/1
1928-03-01 [0174]
f § G e n f, március 1./Magyar Távirati Iroda/ /Az invesztigáció érdesében elfoglalt genfi felfogásokról szóló hir folytatása/ A másik oldalon állanak a franciák, akik a szentgotthárdi ügyet a németekkel szemben esetleg maid érvényesítendő invesztigációs eljárás céljából igyekeznek, kiaknázni. Mellettük ott vannak a kisantant politikusai, akiket nemcsak a Magyarország iránt érzett gyűlöletük vezet, hanem az a szempont is, hogy a Magyarországra nézve ellenséges hangulat * sz itásáyal az optáns-perekben is befolyásolják a későbbi fejleményeket. A franciák arra hivatkoznak, hogy a nemzetek szövetsége tekintélyét erősen g/ engitené és Franciaországban a népszövetség iránti bizalmat nagyon megrendítené, ha azt látnák, hogy a nemzetek szövetsége még ilyen kisebb jelentőségű kérdésben és még ilyen kis országgal szemben sem tud érvényt szerezni akaratának. Ezzel szemben a németek, olaszok és angolok ha tározót tan t ellenzik az invesztigáció elrendelését. Ezek a nagy államok azt a felfogást vallják, hogy itt a kérdés alárendelt jelentősege indokolja, hogy felesleges mozgásban ne hozzanak olyan nagyszabású apparátust, amelyet csak egészen kivételes és rendkivül súlyos esetekre gondolva szerveztek meg. A nemzetek szövetségének tekintélyét féltik tékát ettől a fellépéstől, amely veszedelmesen hasonlit ahhoz, mint amikor valaki ágyúval lő verébre. Utalnak arra is, hogy tulaj donképen eredetileg maga a kisantant és "Franciaország közvéleménye is helyes mért ékben'értékelte a kérdést és csupán akkor csapott át a követelőbb hangnembe, amikor a géppuskák összezuzásának hire megérkezett. Már pedig ezt a lépést a magyar kormány hetekkel előbb bejelentette, úgyhogy bőven lett volna idő a tiltakozásra.' Nyilvánvaló tehát, hogy ez a kampány csak : taktikázás céljait szolgálja. A helyzetei, azotiba n/m& valtoztattac az a körülmény, nogy a géppuskákat megfosztották hadi /nem/ jellegüktől^ mert hiszen ez csak egy okkal több arra, hogy az egész fegyverszállítás! ügyben olyan momentumot ne lássanak, amely a békét komolyan fenyegetné. Ezen túlmenően az angolok - amint ez'az angol sajtó megnyilatkozásaiból nyilvánvaló - azon a nézeten vannak, hogy a békeszerződések ama rendelkezéseit, amelyek a legyőzött nemzetekre nézve súlyos hátrányokat jelentenek és amelyek továbbra is fenntartják a népszövetség általános alapgondolatával" semmiképen össze nem férő külömbsegtételt győzők* és legyőzöttek között, csak-ugyam kivételes esetekben és a legnagyobb tapintatossággal szabad csupánxáktá érvényesíteni. A háborús pszichózis magyarázza, hogy ezek a rendelkezések annak idején /közvetlenül a háború befejezése után / belekerültek a békeszerződésekbe. Természetes folyamat azonban, hogy ezek a rendelkezések idővel elveszitsék érvényüket és csak papiroson maradjanak meg:. Ilyen fejlődésre már^nem egy példa volt; ott van például a háborús bűnösök biróság elé való állításának kérdése, amelyről ma már senki sem beszél* Az angolok ugy vélekednek, hogy a nemzetek szövetsége csak. akkor felelhet meg majd hivatásának teljes mértékben,- ha ezeket a kirívóan háborús rendelkezéseket lassanként hallgatólag mind hatályon kívül helyezik* Ez_az ut szolgálja az igazi békét és ezt ax folyamatot akadályozza meg az, aki a szentgotthárdi vámincidens erőltetett felfújásával mindenáron az invesztigáció elrendelését sürgeti.
