Napi Hírek, 1928. március/1
1928-03-02 [0174]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti. 1 ; A képviselőház külügyi bizottsága Pékár Gyula elnöklésével ma tovább folytatta ülését. Az ülésen a kormány részéről .gróf Bethlen István miniszterelnök és líalko Lajos külügyminiszter jelent meg. A bizottság mindenek előtt is alkalmat adott Fábián Béla képvi^ selőnek arra, hogy azt, amit a magyarországi németség körében észlelhető jelenségekre és ezek^németországi kihatásaira vonatkozóan a képviselőház plénumáoan.'- ' már szóvátett, részletesebben ismertesse. Fábián Béla felszólalására Bléyer Jakab adott a vonatkozó kérdések összes részleteire kiterjedő és a felmerült félreértések kiegyenlitésére irányuló választ. A bizottság az előadottak felett gróf Bethlen István miniszterelnök. Ugrón Gábor, Bögya János, Gömbös Gyula, Kállay Tibor és gróf Szapáry Lajos hozzászólása után napirendre tért. . Ezután Bíró Pál szólt hozzá a bizottság folytatólag tartott ülésein felmerült kérdésekhez. Szükségesnek tartana,"hogy a megszállott területekről származó nyugdíjasok ügyében a külügyminiszter nyilatkozata sze: "rint Jugoszláviával es Csehszlovákiával már megindított tárgyalások az érdekelt nyugdijasok javára döntsék el ezt a régóta húzódó kérdést. Majd polemizált azzal a felfogással, mintha az utódállamok elzárkózó' politikáját ugy lehetne^ellensúlyozni, ka gazdasági viszonyunkat a velünk szembem politikai barátságot tanusitó államokkal mélyítjük ki és igy. igyekszünk a szomszéd államokat más gazdasági politika követésére birni. Nem tartja valószínűnek, hogy igy exportlehetőségeinket jobban ki tudnók használni, mert hiszen ha ezeknek az államoknak kedvezményeket nyújtunk, a legtöbb kedvezm meny elve alapján ezekben a kedvezményekben a többi államok is részesülnének. Nézete szerint nem:lehet azt állitani, hogy autonóm vámtarifánk nehezítené meg a rendes gazdasági élet kialakulását. Aki ismeri a szerződéses tárgyalásokat, tudja hogy a vámtarifa soha sem volt oka nehézségeknek, s annál ma sem lehetne alacsonyabb nivóju tarifát alkotni. Nem áll az sem, hogy feláldoztuk volna egyes régi iparágainkat uj iparágak megteremtéséért Se speciálisan liszt iparunkat textiliparunkért. Hogy a testilipar meghonosítása eredménnyel járt, mutatják azok az adatok, hogy az azelőtti tizenhatezer munkással szemben a textilipar most negyvenkétezer munkást foglalkoztat; mig régen az ország szükségletének csak egy töredékét látta el, addig most egyes vonatkozásokban felét, sőt 80 százalékát fedezi a szükségletnek s hogy termelésének értéke ma már 220 millió aranykoronát tesz ki. Nem lehet tehát sikertelenségről beszélni. Bogya János a. legfőbb feladatot abban látja, hogy a magvar agrártermékek számára szerezzünk külföldön piacot. Itt számolni kell azzal, hogy ma minden államnak első gondja az, hogy mezőgazdasági termelését lendítse fel s miífenütt fokozott agrarvédelemmel találkozunk a vámszerződések megkötésénél. Külkereskedelmünk súlypontja Ausztriára és Csehországra esik. A kettő között a^megértés napról-napra fokozódik^ idő jártával a helyzetet kihasználhatják ellenünk. A magyar mezőgazdaság számara uj piac csak az olasz piac lehet. Olaszorszá.-gal tehát minél előbb tarifális megállapodásokat kell kötni. / L-í?^ 1 , , . A felszólalásokra Walko Lajos külügyminiszter reflektált, majd Pekar Gyula megköszönve a miniszter tájékoztatását, az ülést bezárta.
