Napi Hírek, 1928. március/1
1928-03-09 [0174]
/A^) NFÍ ^ TUD ° /SÍTÁS U ' fol y tatása */ k^u&^-h^ 1 *\ 0 Chamberlain próbálta ezután rábeszélni Titulescut merev álláspontiának feladására. Utalt arra,/amit a román kormány annak idején elvetett, az a bizottság /hogy / - kívánsága volt és ma a tanács egyhangú határötatával áll szemben, használja fel Románia jól az időt a legközelebbi tanácsi ülésszakig és fontolja meg jól, hogy most egészen más a helyzet. Titulescu: Közvetitem kormányom számára a tanács-kivánságat, de azt hiszem, hogy Románia nézete az lesz, hogy nem fogaoktja el á javaslatot. Chamberlain: Ne legyen Titulescu olyan pesszimista!— • ------ Megismétli, hogy nagy különbség . van a hármasbizottság ajánlata és a_tanács egyhangú határozata között. Ha Románia nem járult hozzá annak idején ehez a gondolathoz l ez ne EL ok arra, hogy visszautasítsa most, amikor a tanács valamennyi tagja hosszú megfontolás után egyhangúlag határozata el magát erre'. —'Nem holnapra várunk választ - folytatta -, arrakérjük, ne válaszoljon most. Fontolja meg alaposan a hozzáintézett felhívásokat. Ha iitulescu azzal a hatalmas rábeszélőképességgel, amellyel rendelkezik, és azzal a jóindulatú szellemmel, amelynek mindenkor tanújelét adta, igyekszik meggyőzni kormányát, akkor reméli, hogy a román kormány engedi magát meggyőzetni. Titulescu: Csak ismételhetem, hogy átadom a kívánságot, de peszszimista maradok. Slnök: A tanács fenntartja ajánlatát, amelyet a délelőtti ülésen egyhangúlag tett és a kérdés tárgyalását a júniusi ülés napirendjére tűzi ki. Titulescu itt közbevetette, hogy mi történik a szeptemberi határozattal! Fenntartja-e a tanács az akkor hozott határozatot, vagy sem?' Chamberlain: A tanács nem változtatta meg ajánlatát. iitulescu: Akkor kevésbbá vagyok pesszimista.' Amikor a tanácskozás idáig ért, az ülést felfüggesztették és zart ülésen folytatták tovább a tanácskozást, hogy a végleges határozat formuláját megállapítsák, /Folytatása következik./ p Paris, március 9. /Magyar Távirati Iroda./ Az Action Francaise-ben Bainville a szentgotthárdi üggyel foglalkozik. Két eset áll fenn,-mondja- vagy kiderül, hogy Magyarország ártatlan s akkor kár voit ilyen nagy lármát csapni, vagy bűnösségét állapítják meg s akkor szigorúan kell megbüntetni Magyarországot, mert különben a népszövetség tekintélyén nagy csorba esnék. Franciaország az egyetlen, amelyik ragaszkodik a Magyarország elleni szigorhoz. Ez elég sajnálatos, mert megtörténhetik, hogy egy szép napon Franciaország a kisantanttal együtt egyedül fogja magát találni a trianoni békeszerződés megvédésében. Más "elöl Magyarország, látva a hatalmak egyenetlen ségét, felbátorodna revíziós követelései tekintetében.
