Napi Hírek, 1928. március/1

1928-03-09 [0174]

g § G 8 n f } március 9. /Magyar Távirati Iroda./ Titulescu ma délután az ülés megnyitása után a következőket mondotta: A mai határoza­tot a szeptemberben hozott egyhangú határozat kiegészítésének tekinti és azt elfogadja, de csak azzal a feltétellel, hogy a kiküldendő két semle­ges birot kötelezik arra, hogy ahhoz a három jogi elvhez tartsák magukat, amelyeket a szeptemberi egyhangú tanácshátározat magában foglal. Abban a pillanatban, amikor a tanács azon az állásponton van, hogy jogában van javasolni a feleknek, hogy elfogadják ujabb bírák kinevezését a"vegyes döntőbíróságba, akkor kétségtelenül joga van ahhoz is, hogy megállapítsa azokat a feltételeket, amelyek mellett a bírákat kinevezi. Ismételten hangoztatta, hogy Romániában a társadalmi rend fo­rogna veszélyben, ha a magyar optansok követelését elismernék. A tanács annak idején felfogta ezt á veszélyt és ezért állapította meg azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik egyrészt a biróság működését, másrészt el ját veszik annák^ hogy az agrárreformot veszélyeztessék, ezeket a szabá­lyokat ő annak idején elfogadta; ma a két pótbiró kinevezését nem fogad­hatja el ugy, hogy ezek ne legyenek kötelezve, arra, hogy e szabályokhoz alkalmazkodjanak. Az ügy előzményeire visszanyúlva különböző } atárózatok­utalt ás azokat szembeállította a tanács mostani határozatával rámutatva arra, hogy a tanács különböző állasfoglalásai között ellenmondás van. Az utódallamokban a magyar alattvalók soha sem fogják magukat alávetni a nem­zeti törvényhozásnak, ha a vegyes döntőbíróság'azt állapítja meg, hogy a nemzeti törvényhozás beleütközik a nemzetközi 'jog tételeibe. Ha a kisajá­títás megsértése a nemzetközi jognak és ha a vegyesbiróság illetékes ennek kimondására, akkor az optánsok mindig a biróság elé fognak menni azzal­a panasszal, hogy megsértették a nemzetközi jogot és kedvezményes elbá-_ nást fognak kérni a maguk számára az ország többi polgáraival szemben. Ez nemcsak omániában, de valamennyi ut.dallamban igy lenne, kom egy jogi k k ? r ?ést, hanem az állam integrális szuverenitását bocsátanak döntőbírósá­gi ítélkezés alá. ha elejtenék azokat a garanciákat, amelyeknek kikötését maga a tanács Ítélte szükségesnek a szeptemberi közgyűlés''alkalmával a bé ke fentartása szempon jábol. Utalt arra, hogy a biróság kibővítésánek gon­dolata mái -égibben is felmerült, de a román kormány már akkor elutasí­totta ezt a -ondolatot. Hangoztavta, hogy omániában xtoljes egyhangúság van az agrárreform kérdésében és a román bír ót annak idején a parlament egyhangú határozatából kifolyóan hivb- k vissza a döntőbíróságból. Az agrá: reform - mondotta - becsületére válik Romániának. Az a három elv, amelyet a tanács szeptemberben megállapított, kielégíti a döft­tőbíráskodás elvét, másrészt megóvja az állam érdekét is. Most azonban el­ejtjük ezt a három elvet, mert Magyarország visszautasítja a tanács egy­hangu határozatát, kost már nincs többé szabály, nincs többé garancia.'Ezt a megoldást nem fohadhatom el. Azt mondották ma délelőtt - folytatta ^itulescu - hogy a felek helyzete ma ugyanaz, mint szentemberben volt. Ez nem áll. Közben'történt egy egyhangú határozat, amelyet a népszövetségi tanács szeptemberben foga­dott el és amelyet a felek egyike szintén elfogadott. Romániára nézve elet vag T; halál kérdése, hogy az idegenek ne nyerhessenek olyan jogokat, amelyekk .1 egyetlen román állampolgár'sem rendelkezik. /Folytáfása következik,/

Next

/
Oldalképek
Tartalom