Napi Hírek, 1928. március/1

1928-03-01 [0174]

§ A . agyar Távirati Iroda jelenti: Dr. Festhy Pál igazságügyminiszt^er a képviselőház mat" / ülésén benyújtotta a í'a yarország fa^anjogi "örvénykönyvét tartalmazó törvényjavaslatot, amely 2171. §.-nyi terjedelemben felöleli az általános magánjog egész jogterületét. j^zen a hatalmas jogterületen eddig irott jogszabályunk csak egyes ászletek tekintetében van, ellenben a jogszabályokat rendszerbe összefoglaló kódexünk nincSj hanem a biróság Werbőczy Hármaskönyvének, az^évszázadok folyamán kifejlődött magyar szokásjognak és részben a XIX... század elején keletkezett osztrák polgári törvénykönyvnek az alapján Ítélkezik, amely az 1648-as szabad ságjfla'fc leverése után az abszolutizmus idején az ország e^ész • erületén - az'erdélyi részeken a kiegyezés után is - hatályban volt és igy a hiróságok jogi meggyőződésének kialakitására erős hatást gyakorolt. A s iátképeni magyar törvénykönyv hiánya az egész gazdasági ^életben igen erősen erezhető, mert jogbizonytalanságot eredményezett ás főként a nemzetközi kapc ólatok létesi'tásét igen meglíehezitette* A kódex megalkotására való törekvésnek ná^y évszázadot^meghaladó múltja van és ennek^a törekvésnek erős lökést adott a XIX. század második-felében Németország példája, ahol az addig érvényben volt római jog és számos partikuláris törvénykönyv 'elyébe egységes német nemzeti kódexet készitettek elő. "Az 1895. évben I. Ferenc József király a magyar magánjogig kódex szerkesztésére bizottság alakitását rendelte el s az e bizottság munkálatai-_ nak eredményét egybefoglaló törvényj.vaslat 1913-lan a törvényhozás elé^is került, törvényerőre emelkedését azon", an a háború és az azt követő események-meggátolták. kevéssel az alkotmányosság helyreállása után 1922, januárjában, a | kódex előkészítő munkálatai újra me^inaultak, mert időközben kid érült,hogy | az a szöveg, amely már egyszer a törvényhozás előtt volt, változatlanul nem alkalmas a törvényhozási tárgyalásra, hanem azt előbb át kell dolgozni, szövegét magvarosabbá, .világosabbá .kr.íinyebben érthetőbbé kell tenni és abban a lehető legszélesebb körben biztosítani kell a fennálló magyar szokás jo^-i jogtátelek érvényesülését. Az ezt a célt szolgáló munkálatok Szászy Eéla igazságügyi államtitkár ^veze _ésé vei több mint négy t?ven át tartottak s a most a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslatot eredményezték. A törvénykönyv első hét paragrafusa általános bevezető szabályokat tartalmaz, amelyek után a törvénykönyv négy részre tagolva szabályozza a magánjo"' egész rendszerét. első rész, amely 423 paragrafusból áll, a személyi és családi jog, libben a részben a^személyekrőliaz emberről és a jogi személyekről, a házassági vagyonjogról, a rokonságról, a kiskorú gyermé*k jogállásáról, nevezet3sen a szülői"hatalomról és a gyámságról, végül pedig a gondnokságról van szó. Ez a rész feléleli az egyesületi és az alapítványi"magánjogot, valamint az 1877:XX. törvénycikkben foglalt gyámsági jogot/nem szabályozza azonban az eljegyzést, a házasságkötést é; a házasság megszűnését hanem ebben a vonatkozásban érintetlenül hagyja az 1894:XXXI, törvény cikk rend elke zé seit. Az 514 paragrafusból álló második rész a dologi jogot tartalmazza, ÍÍZ a rész . legelső sorban a dologi jog legfőbb intézményére, a tulajdonjogra vonatkozó szabályokat fogialja egybe, s ezek körében helyezi el a dolgokról, a birtokról, s a birtokvádelemről szóló jogszabályokát is. Korlátolt dologi jogok cím alatt foglalkozik a törvénykönyv az eddig úgynevezett idegen doiogbeli jogokkal,nevezetesen a telki és'a'.személyes szolgalmakkal, az építményi joggal,a telki teherrel^a jelzálogjoggal és á zálogjoggal.felölelve a jelzálogjogról szóló 1927:XAXV, törvénycikk anyagát is. /Fclyí.köv,/