Napi Hírek, 1928. március/1
1928-03-04 [0174]
/Debreqeni tudósításunk. Bethlen be szexiének VI. folytatása/ - A vámtarifát annak idején annak feltételezésével kötöttük meg, I hogy mezőgazdasági terményeinket exportálni leszünk képesek elsősorban azokra a pi"cokra,amelyek eddig nem voltak meg a mezőgazdaságnak, Ausztria, ba, osehorszű'-ba és Németországba. Sajnos e feltevések nem valtak falóra. Ausztria, Csehország és Németország nagy vámfalakkal veszi körül magát és egyik-másik téren mezőgazdasági cikkeink exportja majdnem lehetetlenné vált. Mi, a kereskedelmi szerződésű tárgyalások rendjén igyekeztünk és igyekezni fogunk érdekeinket megvideni, de ha e tárgyalásik befejezésekor azt látjuk, hogy egyik-másik téren hiába kínáltunk ipari cikkeink vámvédelméből bizonyos engedményt csak azért, hogy exportunk mezőgazdasági téren lehetővé váljék s a külföldi vámvédelem ezekkel az iparcikkekkel szemben továbbra is fokozott mértékben áll fenn, nem marad más hátra, minthogy az autonóm vámtarifát legalább annak egyes fontosabb tételeit amelyek életbevágóak a mezőgazdaság remablititása szempontjából, revízió •-la vegyük. - A közterhekről szóltam, Az állam egyelőre nem tehet nagyobb engedményeket az adózás terén, mert megbolygatná az államháztartás egyensúlyát. Viszont olyan engedmények, amelyek a gazdálkodók szempontjából majdnem semmit sem jelentenek az államkincstár szempontjából milliókra menő áldozatokra emelkednek. De igenis ma :;asab" az autonóm közületek közterhei és adói,. , az egyházi terhek, á közmunkaváltság és egy sorozata azoknak a^pótlékoknak,amelyek hozzácsapódván az állami terhekhez, fokozzák, sőt majdnem lehetetlenné teszik a terhek összességének megbirását. Különösen a községi adóztatás terén van szükség kiegyenlítődésre. Vannak községek, ahol a pótadó 400 ,!-os. Ez tűrhetetlen helyzet, itt szükséges, hogy kiegyenlítődés következzék be, talán azáltal, hogy a kincstár mas jövedelmi forrásokat ad a községeknek, mint amelyekkel ma rendelkeznek és viszont központi alapot létesít,amelyek segítségével a gyengébb teherbirókéoességü községeket támogatja. - A mezőgazdasági munkabérekről csak keveset kell mondanom. Ezek ma nagyobbak mint a békében voltak. De viszont számolni kell azzal hogy ez a társadalmi osztály a szükségleteit is csak drágábban tudja fedezni. Egy fejlődő és erősbbödő országban nem várható az hogy a munkabérek vissza fejlődjenek, ellenkez leg, a közjó-léte függ attól, hogy legalább azon a nivón maradjanak, amely az alsóbb társadalmi osztályok megélhetését biztosítja. E téren a szociális ' terhek a jövőben még egy bizonyos többletet fognak jelenteni, de ezek a terhtk a külföldön sokkal és lényegesebben magasabbak mint nálunk. / Lássuk, miként áll az értékesítés kérdése. Már emiitettem, hogy egy elzárkózó fronttal állunk szemben, szükséges tehát, hogy mezőgazdasági produktumaink egyike és másika más piacokat keressen. Itt van az olasz piac,amely fejlődőképes a zöldség és gyümölcs, a baromfi és toljas és a tejtermékek tekintetében. Itt vannak a nagy nyugati államok piacai, amelyek megfelelő exprrt-erganizáció mellett elérhetők. Szükséges tehát, hogy^az exportot megfelelően, organizáljuk; meg kell hóditani újból egy és más térnie 1 vényünk számára a Balkánt és a Levantet a fiumei kikötő hasznosítása révén s az párián létesítendő magyar tengerhajózási vállalat segítségével. /Éljenzés/ E-yes termelési ágainknak, igy a bortermelésnek gyökeresen ujjá kell^szerveznie termelését,mert amig nem vas-vunk kénesek :w SÁP-C-S fciTmshnrt kreálni és m. "felelő exnortszervezet s v'git s 9gével a nyugati piacra vinni, addig a bortermelés rekonstrukciójáról ugy szólván beszélni som lehet. /Folytatása következik/
