Napi Hírek, 1928. március/1
1928-03-03 [0174]
/ A templomegyesüle t műsoros estjéről szóló debrecen i tudósítás folytatása és vége/ A műsor további részében dr.' tí essenyeyné Fábry Irma zongoraművésznő zongoraszólója és Kardos Géza/^a Csokonai-£zir,ház igazgatójának szavalata következett, majd 16 magyarruhás pár diszpalotást táncolt, fn^ak A műsoros estet a kollégium kántusának énekszáma fejezte be; A távozó miniszterelnököt és feleségé* az egybegyűlt közönség ismételten lelkes ünneplésben részesitette . A miniszterelnök ezután feleségével ós szűkebb kíséretével együtt Baltazár Dezső püspök lakására ment, ahol tiszteletükre vacsora volt, /MTI/ § / Mussolini beszédének első folytatása/ Be fogom bizonyítani, hogy az osztrák tüntetés nem volt jogosult, vagyis kihívó volt.Ausztria magatartását az a politika,melyet Olaszország az 1918-28.időben az osztrák köztársasággal szemben követett/j ogosulfttlannak mutatja. Nem teszi jogosulttá azt a magatartását az a politika sé^melyet a fasiszta kormány Bozen tartományba^az olasz királyság 92„tartományanak egyikében követ; ezt a tartományt is egyforma kötelességek mellett egyforma jogokban részesítjük. Amikor emlékez/etbe idézem a barátságnak azt a számos bízcn^itóJkát.,melyet Olaszország Ausztriának a fegyverszünettől ft mai napig adott, ezt nem azért teszem, hogy Ausztriának halátlanságot vessek szemére, hanem azért, hogy a világ közvéleményét erről egyszen-s^mindenKorra tájékoztassam. Barátságunk Ausztria : *-, . irányában az utolsó évtizedben háromJLrányban mutatkozott. Ara első időszakban ez a jóindulatú magatartásunk szociális és humanitárius jellegű volt; ezt követte a pénzügyi támogatás idó szaka,&raely egyébként még nem fejeződött be, majd a tisztán politikai jellegű támogatás időszaka ,amelyb en Ausztria Olaszország önzetlen támogatásában részesült. Ez utóbbi pontra vonatkozóan bővebbetvakarok BjA st-germaini békeszerződés 49.pontja alapján a klagenfurti zónában népszavazásnak kellett végbemennie. Ez a népszavazás 1920.október hevában Borghese Livio olasz herceg elnökletével ment végbe. Az előzmények során bizonyos pillanatokban egyes jugoszláv eleűiek fegyegeto magatartást tanusi-t-ottak. Ausztria Olaszországtól kért támogatást. De 11a Torstta márki a következő táviratot küldötte ide: ;/ Az osztrák külügyminiszter sürgősen közli velem, hogy megbízható jelentések szerint ujabb jugoszláv gyalogsági és tűzerzeredeket vezényeltek Assling környékére. Erre való tekintettel az osztrák kormány nyomatékosan kéri, hogy a mi osztagaink visszavonását halaszszuk el ,' v így is történt, A népszavazás eredménye Ausztriának kedvezett „De 11a Toretta márki 1920. október 14-én a következőket távirat ózza;,. Renner kancellár közli^velem a népszavazás eredményét és felkór, hogy tolmácsoljam az olasz királyi kormány: támogatásáért, mely a szavazás szsbadságát lehetővé te t te , ^kösz önetének kifejezését stb,.. ,v Egy évvel később felmerült a burgenlandi kérdés. A velencei egyezmény után Schober kancellár az akkori külügyminiszternek ezt távirat ózta:/, Olaszországból elutazva, bátor vagyok excellenciádnak megismételni benső köszönetemet..." 1 ^ilcdríicTJrüsA fasiszta rendszer győzelmével a barátságnak ós önzetlenségnek ez a^politikája,melyet Ausztria irányában tanúsítottunk, nem változott. Túlságosan hosszú volna a további hat esztendő eseményeit ismertetni. Csak arra^akarok hivatkozni, hogy mégf* m előtt a római osztrák követ újra hozzámjött, hogy ^Monsignore Seipel nevében köszönetet mondjon az álláspontért, melyet Olaszország Ausztriát két különösenérdeklő kérdésben - a katonai ellenőrzés es az uj rekonstrukciói, kérdésében - elfoglalt. /Folytatása következik/ rB>l+ &HLi>$ at-
